Tehát a héten esedékes volt az újabb debreceni út. Megint kísérővel és megint vonattal. :o) Rendben ment minden, és hogy ne unatkozzam a vonaton, beszerztem egy újabb gombolyag szőrös fonalat. Persze csak útközben jötte rá, hogy önmagában semmire sem jó, de a pesti kitérő alkalmával be tudtam szerezni egy nem túl szép sárga pamut fonalat hozzá. Így már lehetett kísérletezni. A horgo-blogban többen kifejtették, hogy miért jobb horgolni, mint kötni. :o) Világos, hogy ez ízlés dolga, de az biztos, hogy kis helyet foglalok el, amikor előszedem a tűt , a gombolyag meg a szatyorban maradhat. És a szomszéd szemét sem bököm ki. Az más kérdés, hogy lépten-nyomon leszórok valamit, és akkor körülöttem mindenki ugrálhat, hogy összeszedje az ollót, a fonalat, a horgolótűt. Néha úgy éreztem magam, mint Miss Marple. :o) Csak én nem direkt szórtam el mindent. :o))
Készült néhány sün, azokat helyben el is ajándékoztam. Aztán törtem a fejem, mi lehet belőle még. Pl. troll.
Őt előbb Einsteinné akartam alakítani, de marad mégis ez a fura kis szörny. És a fájós fogú oroszlán :o) (L. E.-nek vajon tetszene? )
Persze jött az elmaradhatatlan maci. :o) A boglyas csibe sem rossz.
Utána kipróbáltam a mobiltok díszítését. Ahhoz képest, hogy semmi mintám nem volt, nem lett felismerhetetlen. Főleg így, hogy körbevarrtam. :o))
Hiszem, hogy minden jó valamire. Eddig azt gondoltam, nekem azért kell időről időre megjelennem Debrecenben, hogy betérhessek a Piac utcai Burda stúdióba. :o) Egyszerű kis bolt volt egy udvarban, még a cégtábláját is alig lehetett észre venni . Nagyon szép, színes fonalakat cipeltünk onnan minden alkalommal haza. Most nagy megleptés ért: teljesen átalakították, nagyon elegáns lett, új a berendezés, és mindjárt nem tudni, melyik fonal mennyibe kerül. :o) A nekem való olcsóbb fonalak a mennyezet magasába kerültek... :o( Ráadásul a kedvenc sárgámból sem kaptam egy gombolyaggal sem. :o( Szóval teljes volt a csalódás, nem lehetett olyan jól keresgélni, nézelődni, ismerkedni a fonalakkal, mint amikor csak egy kis szerény lyuk volt. Egy kicsit hasonlóan éreztem magam, mint Tímár Zsófi:
" - Minek hozott kend ide? Honnan fogom ezentúl várni? S könnye csak most eredt meg, mint a kiengedett patak. "
Na jó, el azért nem sírtam magam, de most át kell értékelni a dolgokat: miért fogom ezentúl a debreceni utat várni? :o) Vagy pontosabban, hogyan fogom feldolgozni, elfogadni, hogy időnként muszáj elmennem oda, ... de ez már egy másik történet.
A pesti túrán összeszedtem egy helyes kis vírust. Nehogy túl jól érezzem magam, ha már a kiütések múlófélben vannak.
_______________________________________________________-
Ich habein dieser Woche eine laengere Reise mit dem Zug gemacht, und da habe ich diese kleinen Figuren gehaekelt, ich habe probiert, was alles man mit deiser zottigen Wolle anfangen kann.
Waerend der Reise habe ich mir einen Virus geholt, es geht mir echt mies jetzt.
Nagyon aranyosak lettek a szőröskéid :)))
VálaszTörlés