2016. január 30., szombat

Apró

Lassan leszokom a horgolásról - gondoltam, hisz egy ideje nem sokat foglalkoztam vele. Főleg mióta rájöttem, hogy a telefonomon is lehet filmeket nézni. A tévénk elromlott, én meg rákaptam a telefonra. (Mondta is tegnap a doki bá', hogy nem nézte volna ki belőlem ... Igaz, ő a laborom nevű programra gondolt.) Szóval a horgolótű - miképpen a nyomtatott könyvek - nyugodtan elvoltak tőlem a helyükön. Ámde a minap rájöttem, hogy esedékes egy látogatás, és ott két kicsi gyerek van. Meg láttam egy jó ismerősöm munkáját, így megihletődtem. Ezek mentek tegnap a babákhoz:

Remélem, tetszett nekik. Apukának igen. Na, ma ennyi, most még utazunk. Aztán meg hamarosan kész egy táska - a harmadik számú ugyanannak, mert .. de ez hosszú történet, most nem érek rá.

2016. január 3., vasárnap

Boldog új év?

Először is boldog(abb) új évet kívánok mindenkinek, aki kitartott, és néha-néha idenéz.
Eléggé leeresztettem ebben az évben. De a barátnőm, aki miden évnek feladatot ad, (és a tavalyi - neki - bejött) nagyon jót gondolt erre az évre. (Bár nekem a tavalyi is megfelelne). Igyekszem úgy élni, hogy rám is igaz legyen. Mindig azt mondom, én semmiféle távra nem tervezek, mert az élet bebizonyította, hogy a terveket egy vonással érvénytelenítheti, erre kiderült, hogy erre az évre - titokban - már két tervem is van. Nem bakancslistás, hanem olyan hétköznapi. Az egyik nyárra: el akarok menni Szegedre. A másik egy örömtréningszerű - észre kell venni a szépségeket a hétköznapokban. Eddig is igyekeztem, igaz, egy időre a sötét erő átvette a hatalmat a kedélyen fölött, de meg kell ettől szabadulni. Ha az ember nem változtathat a körülményein, neki kell változnia valamelyest.  Márpedig a körülményeken valószínűleg nem tudok változtatni - így hát el kell engednem gondolatokat, érzelmeket, és arra összpontosítani, ami a hétköznapokat kellemessé tudja tenni. Erre jó a befőttes módszer. Kipróbálom. Általában elfelejtem ezeket a fogadalmakat, de majd szem elé állítom az üveget. :o)
Az elmúlt két hétben igyekeztem kikapcsolódni, törekedtem arra, hogy eszembe se jusson az iskola - persze nem sikerült maradéktalanul, de az idő túlnyomó többségében mégis. Olvastam, horgoltam, filmet néztem. (Hehe, a kis okoson egészen jól lehet filmeket nézni.)
És ezek készültek. Mindkettőt elajándékoztam már. :o)