"A cél voltaképp mi is? "

"A cél voltaképp mi is?
A cél megszünte a dicső csatának,
A cél halál, az élet küzdelem,
S az ember célja a küzdés maga."

Sokszor gondolkodom el mostanában (is) ezeken a sorokon. Élhetünk-e célok nélkül? Mi számít célnak? Mennyi minden múlik rajtam, hogy beteljesítsem a céljaim? Mennyire lehet megalkudni a körülményekkel? meddig érdemes lázadni? Érdemes-e egyáltalán? Sok-sok kérdés, ami szinte nap mint nap válaszra vár.
És milyen gyakran érzem a korlátaim! Én csak rövid távú célokat tűzhetek magam elé. :o( Hiába határoznám el most, hogy június 28-án Berlinbe utazom, és készülődnék lelkesen, mert nem biztos, hogy megtehetném. Még közelebbi helyszínt sem igazán választhatok akkorra. Hogy képes vagyok-e rá, az csak kb. június 26-án derülhet ki. Ilyet tehát nem határozok el. De célokra bizony szükség van. (A jó öreg Maslow is valami hasonlót sugall.) Álmok kellenek, és ha beválthatók, még elégedett is lehetek magammal.
A legutóbbi nagy terv a héten teljesült. Ha már egyszer képtelen voltam mászkálni. Nagy munka volt, majdnem 4 teljes napig ezen dolgoztam, és most ... Még hátra vannak az "utómunkálatok", de már kezdem üresnek érezni magam , és keresem a következő célt, ami felé lépegetni lehet.
A "nagy munkának" messzebbre nyúlik a története". Karácsony előtt láttam valakinél egy fura "könyvet", valami foglalkoztató félét. Sajnos nem jegyeztem, meg kinél, viszont igen csak megragadta a fantáziám. De valaova az agyam mélyébe rejtettem, mert se megfelelő korú gyerek, se varrástudás .... Szóval: majd egyszer. Eszembe jutott az is, hogy volt nekünk Borostyán Timink.(Így hívták, na!)

Volt rajta minden, amivel egy kicsi gyerek fejlesztheti a finommozgását, igaz, az enyém nagyon nem a csatokkal, gombokkal szórakozott, de a babát szerette.
Szóval jó mélyen elrejttem a szándékot, ám a téma február elején visszaköszönt Zsukkánál. És azóta nem hagyott nyugton. Ilyet én is akarok, de hogy lehet a saját eszközeimmel megoldani?
Hát így:
(és most sok kép jön)
Először is készült 6 db téglalap. Rövid pálcák, középen 2 sor egy-, ill. 2 ráhajtásos pálca, hogy könnyebben össze lehessen majd hajtani, illetve nem egyforma méretűek, a külső a legnagyobb, majd mindegyik 2 sorral kisebb, szintén az összehajtás miatt.( De csak 2-t használtam fel, mert így is túl dagi lett a végeredmény).
Aztán jöttek a "lapok" Az első a legegyszerűbb: egy maci.

Mellette látszik, hogy a következő lapon gyümölcsök illetve egy virág van, ezeket egy zsebbe lehet bedugni, és patenttal felszerelni a helyükre.
A következő lapra egy fűzős cipő került - a fűzőlyukak egy régi kesztyűből származnak, (nagyon büszke vagyok magamra, hogy kitalaláltam. :o)))) ) A labda pedig egy pötyös zokniból van, de a pöttyök túl távolra estek egymástól. Szóval ez egy egypöttyös labda. Ha jobban megnézem, másfél.
Mellette pedig négy színes zsebben négy színes állatka van. Be kell őket gyömöszölni a helyükre. Nem nagyon látszanak, fehér cica, sárga csibe, zöld béka és kék nyúl :o).

Aztán megint sok feladat következik az apró kezeknek: gomboláspánt, karabiner (gáztömítőbe csatolva, mert az nem szúr mint a kulcskarika), "hátizsákcsat", övcsat. (Gondoltam, teszek rá melltartó csatot is, hadd gyakoroljon a gyerek, de lebeszéltek róla. :o))) )
Aztán jön egy város, az autó elő tud jönni a házak mögül.

És az utolsó lap a természeté: virágzó bokor, cica, nap, felhő.
A bokor mögött elbújt egy másik cica, és a felhő mögül pedig kibukkan egy madár.
Aztán már csak az eleje volt hátra. A "nem tudok én varrni" jegyében applikáltam rá egy baglyot, mert olyan jó puha az a thermós anyag. :o) És persze legyen címe is. De mi? Legyen .... könyve. Azt bizony varrni kell. És nekiláttam. Színváltós fonallal elkezdtem öltögetni nagy fogcsikorgatva. Ám egyszer csak azt vettem észre, hogy szabályosodnak az öltések, és az összevisszaságból rend lett, valahogy magától állt a kezem azokra az mozdulatokra, amelyeket Csöpi néni a kézimunka órákon tanítgatott. És amelyeket kizárólag helyben gyakoroltam, mert otthon, hogy a nagy hisztit elkerülje, anyu megcsinálta helyettem a gyakorló darabot. (Ő se kapott 5-t :o) )
A munka nagy része kész. Össze kell szerkeszteni, leszedegetni a lógó szálakat. :o) És jó mélyre eltenni a szekrénybe, mert ..... még nagyon kicsi. Legalább 1 év, mire élvezni kezdheti. :o)
De MEGCSINÁLTAM!
Legközelebb a saját unokámnak készítek ilyet.

A játékra még vasárnap estig lehet jelentkezni. :o)

_________________________________
Ich kann nicht naehen, aber ich wollte unbedingt so ein Buch machen - mit meinen eigenen Mitteln. Also ich habe einen Plan gemacht, und verscheidene Sachen dazu gehaekelt. Es ist total "interaktiv", alles kann an- und abgebracht werden, richtige Farben sollen gewaehlt werden, Gürtel ein und anschnallen, abknöpfen... usw. Das Buch muss ich noch fertigstellen, und solange warten, bis der Enkel meiner Freundin so alt ist, dass er damit endlich spielen kann. :o) Das naechste Mal mache ich so was meiem eigenen, Gott wei3 wann. Es war eine riesige Arbeit, aber ich bin damit ZUFRIEDEN. :o)))