Kék szépség :o)

Ezt a darabot a horgo-blogban már bemutattam mint kísérletet a nagyikocka felhasználására, ám tegnap be is fejeztem a művet. És már megint varrásra adtam a fejem. :o)) No, csak módjával. :o) Egy régi nadrág szárát méretre vágva megspóroltam a 2 oldal összevarrsást és a beszegést, így csak alul kellett összevarrni. Aztán beférceltem, körbepelenkáztam, és 2 sor rövid pálcával eltüntettem a varrást. A fülébe pedig befűztem egy vékony szatén szalagot, hogy ha súly is van benne, ne nyúljon ki bokáig. Nekem tetszik. :o)) Most már csak gazdát kell találni neki.
A gyógyszerallergia és az ételallergia közt az a nagy különbség, hogy ez utóbbi nagy önfegyelemmel kiküszöbölhető. De mi van akkor, ha pont AZT a gyógyszert nem lehet elhagyni. Most pl az, hogy nem tudok lépkedni rendesen, mert a lábujjamon van gyulladás. :o( Még szerencse, hogy a vírus miatt meg takarékon vagyok. Na, ugye, hogy mindenben van valami jó?