2013. július 31., szerda

Fogpiszkáló

Hát ezzel a pulóverrel biz úgy jártam, mint a székely bácsi a nyárfával . ( Így). Csak él el...rontottam. Ügyesen kiszámoltam a karöltő megmérése után, hogy hogyan lesz jó, ügyesen meg is csináltam, csak az elején elfelejtettem, hogy a lyuknak csak a felét mértem le, így be kellett volna szorozni az egészet kettővel. Estére lett két fogpiszkálóm fél ujjam, idő meg már nem volt az eljárás megismétlésére, tehát mellény lett. (Asszem, mégsem szeretek kötni.)


És hogy a gyerek is örüljön valaminek, kapott egy kis, barátságos tigrist. Aztán gyorsan horgolótűre kaptam, és a hiányzó kért fél ujj helyett készítettem két helyes egész kulcstartót. 

 

 Most pedig megyek baracklekvárt főzni. Mert én sem hülyülök már meg.

2013. július 28., vasárnap

Néhány dolog

Nem telt ám lustálkodással az elmúlt időszak, bár nem voltam annyira aktív mint szerettem volna -és lassan vége a nyárnak. Illetve a szünetnek. Ilyenkor én már nem akarok iskolába menni!
Szóval voltam Pesten találkozni horgolós sorstársakkal - utána egy napig hevertem, meg voltam Debrecenben szkanderozni - ezúttal egy doki bácsival, de akkor is én nyertem. (Valami ilyesmit kell elképzelni, de én a lábaimmal is játékban voltam. :o) )
 



Megnyertem 2 hónapot. Csak decemberben kell visszamenni. A kiütéseim változatlanul virulnak, mindig belefutok valami tilalmas dologba, hogy egy szójával dúsított cukorkába, hol az isten tudja mivel dúsított mustárba vagy csak simán őrölt piros paprikába.) Ezért aztán kértem is és kaptam is beutalót a fő-fő bőrgyógyászatra, hogy nézzék már meg , mi a fenére vagyok allergiás. (állítólag 50 dologra tudnak keresgélni), és csodák csodája, júliusra kaptam is időpontot. Sőt, akkor hívtak be, amikorra ígérték,percre pontosan. El voltam ragadtatva. Most látom, hogy ezt már írtam. ezért baj, ha nem ír rendszeresen az ember naplót. Aztán egy elég abszurd jelenet játszódott le, a doktor megnézte az éppen aktuális kiütéseim (A fenébe, előtte egy joghurtot be kellett volna nyomni, mert már múlófélben voltak.), majd közölte, hogy ez nem allergia. Hanem intolerancia, és biztos van valami gyulladás a szervezetemben. Indul a góckutatás - úgysem tudtam, mivel töltsem a hátra lévő 4 hete, ha már nem megyünk nyaralni. Amikor pedig megjegyeztem, hogy  kiütéses leszek a paradicsomtól meg a piros húsú paprikától, akkor megállapította, hogy inkább reflux. (Ha meg elalszom a kádban, akkor mégis inkább lépfene lehet - Rejtő után szabadon.)
És még kaptam tablettát is - még Debrecenben, de ő is jóvá hagyta. Aminek a mellékhatása kiütések (az magának már úgyis van) illetve aluszékonyság, gyomorbántalmak ... stb. Na az első kettő bejött, Most nem tudom, pontosan mitől is vannak kiütéseim, a kajától, az idegbajtól vagy a gyógyszertől. de vannak - pl most a tenyeremen és az összes ujjízületemen. Fincsi.
 Idáig.
Idegbaj: Kaptam egy levelet a lakásszövetkezettől.
Küldik a végrehajtót (behajtó céget), ha tüstént nem fizetek be 40350 Ft-ot.
Idegbaj, telefon, "tavaly augusztusban kiírták a vizet." ?????? De jöjjön be reggel a számlákkal, megnézzük." Vízmű:" Nem tartoznak, higgye már el!"
OTP: Minden számlát megnéztünk, minden rendben,
itthon minden számlát megnéztem, összeszedem, éjjel nem nagyon aludtam, mert tudom, hogy rendben van minden, de mégis.
Abszurdisztánban bári előfordulhat.
 Reggel a nő: Már éppen hívni akartam, sajnos félreértés volt, a itt számla az ön nevén van, a víz meg másén (a férjemén -  30 éve). Kérdeztem, hogy most minden postaládába bedobják-e, hogy nem is tartoztam. Azt mondta: Nem, nem, majd a decemberi elszámolásból látszik" Hm. Abszurdisztán.  Máig nem értem, miért csak 40 ezret akat, és nem az összes vízdíjat 5 évre visszamenőleg.
Na, inkább másról.
 J lánybúcsút szervezett, arra készült néhány dísz. J kitűzőt gondolt, készítettem néhány változatot. A káposztákat (eredetileg rózsának készültek, de arra hasonlítottak a legkevésbé) szántam erre a célra, de végül asztaldíszek lettek, és a másik virágból kértek 8-at. Azt is legyártottam gyorsan - szerencsére éppen Pesten voltam - nála. Nagy tetszést arattak. - meglepetésemre.


 Aztán kötni támadt kedvem, úgyis készülünk meglátogatni a soproni barátnőm, akinek már 110-es az unokája. Elég nehezen találtam mintát, nem is pontosan olyan, számolgatni kell(ett), de eddig megvan. Vajon elkészülök-e holnapig a két ujjal is?

 
 Kitaláljátok, mi az apuka foglalkozása?

Gasztró: tegnap megtörtem a zöldnapot, és lett piros és fehér is a kajában. Kapros salátafőzi meg sült répák.


Kitaláltam magamnak egy töltött paprikát - paradicsomszósz nélkül. Majd eldicsekedem vele, ha jó lesz. :o)

2013. július 19., péntek

A fenébe is!

 Ma a Mária utcában egy bőrgyógyász azt mondta, hogy ez nem allergia (nem is csináltak semmiféle tesztet!), hanem intolerancia! Na, az már mindjárt más! Akkor nem is lesznek kiütéseim a hevített olajtól. Be is toltam a Bell frttnél egy adag sült krumplit meg egy burerkinges salátát (azért a biztonság kedvéért paradicsom nélkül). És ettem fagyit is! (tejmenteset) És most nem tudom edönteni, hogy a kiütéseim újak-e vagy még a tegnapiak. Egyébként pedig ehhez hasonló párbeszéd hangzott el a dokinál:
Mr. Theo kővé dermedt, amikor Fülig Jimmy odahozta Schwachta Szókratész, vagy Knapp urat (ahogy tetszik), és ez egycsövű messzelátójával figyelmesen lehallgatta a tanár mellkasát.

- Nos? - kérdezte Maxbell fojtott aggodalommal. - Súlyosnak találja?

- Az ön korában nem... Végre is meddig akar élni?

- Tessék??... Uram, a földrajzkutatók magas kort érnek meg.

- Tisztelet a kivételnek. És ebből az alkalomból minden tiszteletem az öné.

Fülig Jimmy körülnézett, hogy mit vágjon a hóhérhoz.

- A könyvbúvár úr azt a marhaságot állítja - szólt fenyegetően a fregattfőhadnagy -, hogy tífusza van. Nyugtassa meg.

- Nem áll módomban megnyugtatni Sir Maxbellt - felelte hidegen. - Valóban tífusza van... bár... - tette hozzá habozva. - Nem biztos. Mutassa a nyelvét. Hm... Igen... Nem szokott elaludni a fürdőkádban?

- Soha.
- Akkor lepra - szólt vállat vonva, és sóhajtott, mint aki belenyugszik a megváltoztathatatlanba. 
Csak nekem az mondta, hogy ha kiütéseim vannak a paradicsomtól, akkor ez lepra  reflux. Hm. Nemvitatkozom, ő se vitatkozott a heti 4mg Medrolon, cak lazán leesett a székről.De amikor megtuda,hogy az immunológus jóvá hagyta, nem szólt egy szt sem ellene. Szóval indul a góckutatás  úgyis nem tudtam , mivel töltsem a szünet hátra levő részét. Jaj, ma voltam a Libriben (is),és azon borongtam, hogy annyi könyvet nem olvastam még el (mert annyi mindent nem szerettem még)
Vissza az eredeti témához,  kezdenek hatalmas hólyagok
 nőni a karomra. De határozottan kevesebb, mint tegnap.   Mert nincs allergiám! És most lassan indulnom kell haza.

2013. július 12., péntek

Zöld

Mióta nincs suli, de volna sok töprenkedés bizonyos dolgokon, inkább eszeveszetten horgolok. Csak ne kelljen!  Olyan sok mindent szeretnék csinálni, mint szinte minden nyáron, ebből valamennyi megvalósul, más terv marad, mert a felénél azt veszem észre, hogy elment a nyár. Kezdődik , kezdődik, kezdődik! (Bevallom, egyre kevésbé vagyok ilyen lelkes.) Az idei év végi értekezlet  kulcsszava a változás volt, kíváncsian várom. Hogy a változás előszele a most megszellőztetett béremelés volna? - Hm. ez csak arra volt jó, hogy (öncenzúra -  coopy right by Esterházy). De hogy megint ellenünk fordították a társadalom egy részét, az biztos.  Mindenkinek javaslom Beke Kata nagyon igaz könyvét, a Jelentés a kontraszelekcióról-t - aztán el lehet gondolkodni, hogy mit lát, tanul az a gyerek - és mit hozzon otthonról. Én meg már nem akarok gondolkodni, tehát kiülök a dombtetőre az erkélyre - ha nem túl nagy a hőség, mint pl. ma -, onnan nézek szerteszét, és szerencsére elég magasan lakunk, hogy csak a szomszéd suli udvarán levő fák lombját lássam meg a sok virágot az erkélyládában. Vettem egy halom levendulát, illat is van. :o)
Voltak ugye a táskák, és tervben egy baba. (Vissza a gyökereimhez!) El is készült a baba, de mára még volna tervem, ha hazajöttem anyutól talán meg is valósítom.
Íme:

 

  Aztán megint váltok munkaeszközt, és jöhetnek a kötőtűk.
De miért is zöld a címe -ááá, nem azért mert lelkesen adózok a grípísznek, és szeretem szelektíven gyűjteni a szemetet - ami így sokkal több helyet foglal, de talán teszek valamit a ... nem akarok nagy szavakat használni. Maradjunk abban, hogy teszek valamit.
 Azért zöld, mert megfigyelésem szerint mostanában csak a zöld színű élelmiszerekre nem vagyok allergiás. (ez ma megdőlt. Gyakorlatilag minden ételtől kiütést kapok, ami bekerül a szervezetembe.) De próbálkozom. Ezért aztán többen is javasolták, hogy csapjak fel gasztrobloggernek. No, azt azért nem vállalom, de néhány szörnyűséget elmondok, megmutatok. Mint pl a mai ebédet.
Töltött cukkinit akarok vacsira csinálni, elkészítettem a hozzávalókat, és részben abból ebédeltem. A cukkiniket kivájtam, bemasszíroztam zöldfűszeres olajjal (kakukkfű, oregánó, rozmaring, só, bazsalikom, petrezselyem), és 15 percre bedugtam a sütőbe egy olajos sütőlapon. Míg ők benn süldögéltek, készült a belevaló. sok zöldhagymát és fokhagymát felaprítottam, és innen indult a kóser konyha, még arra is vigyáztam, hogy a fakanalak össze ne érjenek. A ragadozóknak (ja, bocs most csak egy van itthon) gombát és pulykadaráltat pároltam a hagymával, majd megy bele paradicsom, tojás, a tetejére sajt (és majd megint vigyázhatok, hogy össze ne érjenek), bele a maradék zöldfűszeres olaj fele, magamnak meg a cukkini belsejét meg vagy 40 dkg spenótot pároltam, amikor nagyon sok levet eresztett, gondoltam, kár ezt csak úgy a levegőbe engedni, leöntöttem, vágtam bele uborkát, tettem hozzá hideg vizet, citromlevet és zabtejszínt.  Valami isteni nyári, hideg leves lett. Kár hogy nem volt hőség hozzá. Úszkál benne egy kis spenót is, de sebaj!



 Miközben ez a dolog párolódott - meg a puoka is -(Mióta nem eszem húst, minden főzéskor gyanakszom rá, hogy most fogom megmérgezni a családom, mert nem létezik, hogy ami ilyen büdös, az ne legyen romlott. De eddig még nem lett bajuk.) feltettem egy kevés vizet egy fazékban, mire ez forrt, a vízforralóban is felforrt az egy liter (ha a hideg fazékba önteném, lehűtené -fizika :o) ) És megfőztem egy zacsi kölest. Aztán szépen összekevertem. Ja, e az egész előtt 6 újkrumplit megsikáltam, és a Zazálea-féle sütőzsákban bedugtam őket a mikróba. 10 perc alatt csodásan megsültek. Itt az eredmény. A maradék uborka sem veszett kárba. Iszonyúan jól laktam. Aztán jöttek a kiütések. Vajon melyiktől?


 Heh, még a terítő is zöld. És hogy honnan a zöldfűszer? Részben innen, részben az erkélyről. A harmadikon már nem hat a sok ólom. Vagy?


2013. július 10., szerda

Jobbnál jobb

Aszondja, megújult a blogger, nekem csak azzal kell foglalkoznom, hogy jobbnál jobb bejegyzéseket írjak. Hát ez az, ami nem megy mostanában. Lehet, hogy engem is beszippantott a fészbúk. Nagyon jó kis társaság jött össze egy zárt csoportban, kézimunkázunk, politizálunk, kibeszéljük a pasikat.. és segítünk egymásnak, ha baj van. Legalább virtuálisan. Én legalább is sokat (erőt, biztatást) kaptam a lányoktól tavasszal, amikor eléggé a mélypontra jutottam.
Szóval jobbnál jobb. Már lassan egy hete nem kell suliba járni, és az aktivitásom egy gépével ér fel. de tényleg, egy csomó dolgot csináltam, befejeztem, elkezdtem, elterveztem ... Hűűű!
Például J-nek egy nyári táskát:
Ennyit már láttatok belőle.

És kész! Igaz a bélés bevarrása nem volt egyszerű. Vettem egy jó kis bordó pólót,(200) és felvittem anyuhoz, hogy oldja meg. Néhány éve hihetetlen kreativitással volt képes mindent megcsinálni. Most egy hétig csak tipródott, hogy abba a jó pólóba ő bele nem vág. Végül én szabtam ki a részeket, majd 27x elmondtam neki, mit hogyan. Mit varrjon meg, és mit ne. Pl a zsebet nem akartam, hogy felvarrja. Persze felvarrta, fordítva. A tulipánok fejjel lefelé állnak. de végül is elkészült. Néha azt gondolom, nem is nem érti, csak nem akarja. Persze, ha 87 leszek, lehet, hogy én sem akarok majd nagy lelkesedéssel és kreativitással megoldani ostoba és jelentéktelen feladatokat. Ki tudja.
Ilyen lett :




J még esküvői tarsolyt kért.(Nem ő esküszik, csak odamegy. Nézni. Hívták. Tanúnak.) Találtam valahol egy nagyon szép mintát. Én itt, de hogy ő hol?


 Ez gyönyörű, nem?  Nálam némiképp átalakult. Biztos vékonyabb fonalból kellett volna és kisebb tűvel, mert így, ha az utolsó előtti két sort is rá akartam volna erőltetni, simán lehetett volna benne két kiló krumplit hozni a zöldségestől. Az eredeti kérés meg az volt, hogy pzs, meg mobil meg némi pénz.
Szóval ilyen lett.

 A béléssel megkínlódtam - ismert a varrótűkkel való szenvedélyes viszonyom. (Ha lett volna egy gépem, biztos 15 perc alatt kész, így több, mint egy órát szórakoztam vele, és mondtam J-nak, hogy nehogy mutogatni merje.



 Az utolsó hőstettem e héten, hogy elkészítettem a barátnőmnek a harmadik kendőjét. no nem fogom kitapétáztatni a szalont kendőkkel, csak ritkán találkozunk, és mindig akad valaki, akinek el lehet ajándékozni az éppen elkészültet. .o)

Egyébként pedig folyamatosan küzdök az allergiával, már mindenre és bármire allergiás tudok lenni, és megint az agresszív, viszketős fajta jön elő - talán nyáron aktívabb, télen ő is fázik. A legkínosabb, ha a talpamon jön elő a hólyag, mert az kegyetlenül viszket,  ha a körmöm alatt, mert azt hiszem, le akar esni a körmöm, vagy az orromban illetve a szememen, mert az is nagyon fáj. De minden viszketést elmulasztanak a fájdalomcsillapítók. Erre magamtól jöttem rá - mert én egy zseni vagyok.
Szóval jobbnál jobb - kajákat találok ki, ma pl. rizottót készítettem 15 perc alatt. Barna rizs (előfőzött) föl a gázra, közben nagyüzemi aprításban készült: újhagyma, fokhagyma, zsenge karalábélevél (mert semmit nem dobunk ki, ezt a dorsetti Hugh Akárkitől tanultam), cukkini, zöldborsó (ezt nem kellett aprítani), endívia, még sose ettem - akciós volt az Aldiban-, itt az ideje megkóstolni. Elveszett a többi közt. Mindenféle zöld fűszer, só, ezeket is megpároltam, majd összekevertem  őket a rizzsel, és kapott egy deci rizstejszínt.   A sajt határozottan hiányzott belőle, de hát ez van.  Ki evett már karfiol levest (szigorúan rizsliszttel) rizstejszínnel és citrommal? Tudom ajánlani.

2013. július 1., hétfő

Nem sok

Nem sok dologra volt kedvem energiám, de esténként mégis csak a kezembe került a horgolótű. Egy táska készült  - és már a füle is megvan!!! :o) - , a bélése olyan színű, mint a pokróc, amin általában fényképezek. ez tehát most a bélés alatta, már csak össze kell állítani. A képen talán látszik, hogy tulipánt formáz a mintázata, de ez szinte csak az utolsó két sorban derült ki, addigra sikerült ugyanis az eredeti mintát átalakítani, hogy ne bugyogjon veszettül. No, mindegy, kész és szerintem jó is lesz. Ha meg benne lesz a bélés, és tele lesz pakolva, majd az alja is kiadja a mintát. :o)


 Látszik, hogy tulipán?
 Egynyári darab, J-nek készült, majd jövőre , ha minden jól megy, készül másik.  Az sbs-program így leállt egy időre, de hamarosan nekilátok, és még valami izékét is tervezek egy 8? 10? hónapos kisbabában. 10, te jó ég, hogy megy az idő! A csörgő már nem is aktuális.
Mi 4-ig járunk suliba, nehogy túl sok legyen már a szabadságunk! Hagyok minden napra egy kis pakolni valót, így mindig van értelme, hogy benn töltöm a délelőttöt. A jövő évbe meg belegondolni sem merek. De a nyilatkozat a fizetésemelésről jól hangzott. Csak egyszer bontaná végre valaki ki az igazságot! Már valami "illetékes elvtársra" gondolok, mi értjük. A közvélemény meg csak azt fogja fel, hogy már megint emelés. Valaki tudatosította, hogy egyúttal a munkaidőnk is nő több, mint egyharmadával? Mindemellett továbbra is itthon fogok javítani, dolgozatot összeállítani, mert 50 ember nem hiszem, hogy hatékonyan tud egy térben dolgozni. És most ne jöjjön senki az irodákkal meg effélékkel, mert ott mások a feltételek! No, nem nyafogok, mert már késő, máshová nem tudok elmenni dolgozni. Éljenek a boldog baromfiak!