2010. március 30., kedd

Újabb rejtvény

Elegem volt a nyulakból. És egy kicsit a csibékből is. Meg a húsvét előtti hercehurcából. Ezért azt gondoltam, kísérletezem egyet. Rajzoltam, terveztem. Elsőre nem rossz. Talán szögletesebbnek kellene lennie.
Mi ez?

Csigára már tippeltek. De nem az. Talán szemből felismerhetőbb.
És ezt a szépségesen szép párnahuzatot meg a foltvarrók tomboláján nyertem. Kézzel varrták. :o)) Néma csodálat és feltétlen tisztelet.

2010. március 28., vasárnap

Kávé, avagy ipari kémkedés

Réka jelezte, hogy az első állomásra rendben megérkeztek a Latinka által szervezett játék ajándékai, hamarosan továbbutaznak. Már elárulhatom, mit rejtett a csomag:
nyuszit, macit, elefántot, egy tavaszi koszorút, néhány kreatív füzetet, a már korábban bemutatott gombát (Nem bírtam ki),
három házikót (nem forgattam őket körbe, a többi oldaluk jobb) és a lakóikat, meg egy zselégyertyát (az is jó mulatság volt). Azt hiszem, ezeket.
Készült a héten még néhány húsvéti figura -már el is költöztek:
Tegnap elmentem a foltvarrók közös varrására. hatalmas élmény volt, 200 ember, akinek ugyanaz a kedvenc mániája, egy térben alkotott , és nagyon jól érezték magukat. Arcot kapott néhány név a blogvilágból, bár beszélgetni nem nagyon lehetett, mert folyton jött valaki, akinek örülni kellett, de így is lenyűgöző volt.
Kaptam egy szépséges lovat Jankától :o)), nyuszit, meg egyéb apróságokat.
Kedves szavakat, mintákat, bemutatót, hogyan lehet egy-egy dolgot elkészíteni, és megcsodáltam a foltvarrók kiállítását. Elképesztően szép képeket láttam. Találkoztam egyetemi csoporttársammal. :o))) Ja, és nyertem a tombolán. :o))) Még nincs nálam a nyeremény, mert nekem fárasztó volt az a nyüzsi, így elég hamar eljöttem, de majd holnap megkapom.
A közös projekt egy házikó volt, amit tűpárnának (is) lehet használni, de azt mondták, ezeket a házakat néhány gyerekintézménynek ajánlják fel. Valaki biztos bemutatja, majd a végeredményt, és csak azt tudom megmutatni, mit csináltam én a látottak alapján. :o))
Összekapcsoltam a kellemest a hasznossal, a héten beszereztem egy tuniszi tűt, gyakorolgattam vele, de nem vagyok megelégedve az eredménnyel. Persze elkövettem azt a hibát, hogy többszálas fonallal dolgoztam, pedig kezdetben ilyet nem szabad Ezzel együtt sem igazán látom, mire jó ez a fajta horgolás, mit lehet kihozni belőle.

2010. március 25., csütörtök

Kisdarázs

Mostanában újraolvasós hangulatom van. Talán, mert ... ááá mégsem akarom kitalálni. Szóval előszedek már alaposan vagy kevésbé agyonolvasott könyveket, és keresem a régi hangulatot. Ami persze soha nem felidézhető, hiszen mindig más az én állapotom, másképp látom a dolgokat, mást tartok fontosnak. Mint pl. Villamont regénye. (Viviane Villamont: Kisdarázs)
Amikor először olvastam, elszomorított, felháborított mindaz, ami a regényben szereplő kislánnyal történik. Sokáig kerülgettem is, talán mégsem akarom újra átélni azt a sok iszonyatot, amiről az elbeszélő beszámol, és amit az első olvasáskor megjegyeztem. Aztán mégis levettem a polcról, és belevágtam. Mintha másik művet olvastam volna. Persze a cselekmény, a történések megmaradtak, de nem a borzalmakra figyeltem, hanem arra, ahogyan a gyermeki lélek védekezik ellenük. Nem lehet annyira gyötörni, hogy megtörjön, és feladja az önálló gondolkodását és a reményt, hogy egyszer vége lesz a rémálomnak. Tényleg emlékeztet az Előttem az élet-re, mint a hogy a fülszövege írja, de sokkal derűsebb. A gyerek/az ember sok mindent kibír, ha ép a lelke, ha nem engedi magát megtörni, ha képes kapaszkodót találni a körülötte lévő világban.
"Megtilthatod, hogy Guenaud növendék elhagyja az intézetet, de nem akadályozhatod meg, hogy Kisdarázs kiszökjön, hogy virágos réteken ugrándozzon, hallgassa a a pacsirta dalát, hogy vakító kékre fesse át az ég szürke színét, hogy télen, amikor hideg van, három napot rajzoljon a képre és mintát a holdra, hadd nevessenek a csillagok, nem akadályozhatod meg, hogy úgy ficánkoljon, mint a törpeharcsák a Voulzie-ban, hogy ő ébressze kukorékolva a kakast, hogy szelek szárnyán elrepüljön a fecskékkel, hogy a tavasz örömére cseresznyevirágot tűzzön a hajába, hogy megcsiklandozza a mohán alvó pillangót, hogy mezítláb gyalogoljon a sárban, hogy beburkolózzon egy rózsaszín, lila vagy éjkék felhőbe, és onnan nézze az aranysárgán izzó, majd az alkonyat szellőjében hűsölő búzatáblákat…"
De mi van azokkal, akiknek már nincs mibe kapaszkodni?
Más:
Kb ennyivel állattal van tele egy Spar-táska. Őket indítottam útnak a hét elején a napközibe.
Most akad némi hely az újaknak. :o)))
_________________
Die gro3e Menge Tierchen sind in ein Institut gekommen, wo Kinderin die ganze Woche bleiben, und nur am Wochenende nach Hause gebracht werden. Die Aermsten.

2010. március 21., vasárnap

"Egyszer volt egy nagy csoda"

Elindítottam Latinka játékára az ajándékot a Piciny szépségek otthonába. Nem vagyok egy csomagolóművész, ezt azonban sikerült úgy beragasztgatnom, hogy kisbaltával bontják majd ki. :o) Hogy mit rejt a csomag, még titok lesz egy darabig, mivel ez az otthon a tengerentúlon van. Eltart egy ideig, míg néhány kitérő után odaér. De bízzunk a postában, az eddigiekkel minden rendben volt.
A horgo-blogra feltettem egy eszközt, és bemutattam, hogyan lehet vele dolgozni, itt nem ismételm meg, csak egy képet mutatok:
A végeredmény még nem tökéletes, de már egészen birkaformájuk van. (A múltkori kék fülű kutyához képest.) Az egyik nagyon marcona, a másik némiképp csúcsfejű lett, ezért kapott sapkát.Még a héten készült ez a tűpárna:

És persze a három nyulak, akiket érdemes alaposan megviszgálni, mert nem szokványosak, az egyik pl malacnyúl. :o)
Készült még egy gombos bagoly meg egy virágtündér:
És végül egy új csirke ( kakaska). A z újítás nemcsak a külcsín, hanem a belbecs is. Nem vattával tömtem ki, hanem - köszönhető a mosógépünkben rejtőző fekete lyuknak - egy páratlan zokni orr-részét megtöltöttem lencsével, elvarrtam, és azt gyömöszöltem a testébe, így könnyen tud üldögélni bárhol.
Horgoltam még rengeteg virágot, csak úgy gyakorlás gyanánt, de még nem tudom, mi lesz belőlük.
Tegnap egy hónap szobafogság után eltúráztam a T-ba, mert ott szombaton du. is nyitva a posta. Gyalogoltam. A kb. másfél km-s úton úgy elfáradtam, hogy utána nem győztem kipihenni magam. :o))

2010. március 19., péntek

"Mennyi izgalamas nagyszerűség"!

Ma megkaptam én is az Add tovább! játék ajándékait Ritától. Nagyon színes, sokoldalúan összállított kis csomag, tényleg fejleszti majd a kreativitásom. :o) Már nemcsak a varrószakkörösök készítményei izgatják a fantáziám, hanem az a bájos macis anyag is, ami a csomagban volt. Ezenkívül kaptam még gombot, gyöngyöt (pont "rákattantam a gombokra, mióta a koszorút ajándákozok fűnek-fának), farkasfogat, szalagot, egy szép gombolyag horgolófonalat ,táskafület, pénztárcacsukót és nasit. Ja, meg egy olyan helyeske neszesszert,a mit a varrósok készítettek mostanában. :o)) Köszönöm szépen. És örülök neki, hogy mégis részt vetem a játékban. :o))
A héten minden szabad percemben koszorúalapot és virágokat horgoltam, de készült náhány új állatka is. Pl az elanyátlanodott maci, meg a drogos macska. A szeme 2 behúzott gomb, élég furán mutata a mintájával, de szerintem vicces. A többiek még nincsenek lefényképezve, de majd pótlom.

2010. március 17., szerda

Továbbadtam


Ági jelezte, hogy megérkezett az csomagja, így megmutatom, mit küldtem. (Neki nincs blogja.) Először is néhány maci szabásrajzot és némi anyagot az elkészítésükhöz. Gyöngyöt, gombot, terméseket, húsvéti matricákat, a libát - mert szerette volna, és az idei tavasz címerét, a nagylábú csibét és egy sk. képeslapot.

Először ugyan tartottam tőle, hogy mit fogok összeszedni a sok varrós jelentkezőnek, illetve, hogy fonalat egy szálat se! :o))), de végül mégis sikerült összeállítani a csomagocskát.
Szóval ez is jó játék volt. Kíváncsian várom az én meglepimet. :o)
Kriszta szeretne néhány kérdésre választ kapni, megpróbálom:

1. Mi lenne, ha nyernék a lottón?
Szigorúan a valóság talaján maradva: nem lottózom.
2. Rossz szokásom:
Gyakran kell rendet raknom, azaz ...
3. Koffein:
Néha leszokom. Amikor kiderül, hogy még sincs szükség az aszkézisre, akkor gyorsan behozom az előző hetek hiányát.
4. Színeim:
Régen fehér, barna, fekete összeállításokat hordtam, de már öreg vagyok hozzá, hogy ilyen visszafogottan öltözzem:o) - narancssárga , piros, kék felsők, olykor még zöld is.
5. Mi van most rajtam?
póló, nadrág (zokni)
6. Háziállat?
Egy veterán "alganyaló", mindenki kihalt mellőle, ő- aki állítólag 3-4 évig él akváriumban - már minimum 8 éves.
7. Tíz év múlva hol látod magad?
Nem tervezek. Minden napnak örülök úgy, ahogy van. De legalább is megpróbálom.
8. Legutóbbi nagyon jó élményem?
Ajándékokat adtam, örültek neki. Szeretetet, barátságot, segítséget kaptam.
Továbbadom a Piciny szépségek otthonának.

2010. március 15., hétfő

Tavaszváró mindenféle

A héten még alaposan kihasználtam az itthonlétet - nem is nagyon mertem kimászkálni ebben az időben - legfeljebb az orvoshoz. Szóval készítettem néhány nagyikockát a közös takaróhoz, többek között egy-két macisat. Az utolsó tegnap készült el, saját tervezés. :o))

És persze a napok egy része a postázás jegyében telt, hétfőn - mint már írtam elmentek a nyeremények. Egy valakitől még nem kaptam visszajelzést, de remélem, az is megérkezett.
Aztán összeszedtem egy csomagra való "csetreszt" Zsuzsi Add tovább játékára. Feladni csak kedden tudom majd. Persze megmutatni is később fogom. :o) És elkészültek a meglepik Latinka játékára is. Azok is csak postázásra várnak.
Hozatni szerettem volna az IKEÁ-ból fotel karfájára szerelhető táviránytítótartót, de nem volt. Így némi többletmunkával készítettem egyet:
A polártakatót alábéleltem egy póló nyakrészével, hogy ki ne szakadjon a súlytól.
A tavaszvárás jegyében pedig újabb csibék és kacsák jöttek létre - már meg is van a gazdájuk.
Meg virágtündérek:

Némiképp módosítottam a tavasz koszorút , mert halálunalom koszorúalapot készíteni. .o))


Holnap pedig vár a munka. Nem lesz egyszerű 3 hét szobafogság után.

2010. március 11., csütörtök

Ufók és kockázat

Reggel azt hittem, visszaugrottunk egy hónapot az időben: kinéztem, és havas volt minden. Igazából nem volt meglepetés, mert a 3 éve belém szerelt levelibéka már tegnapelőtt jelezte, hogy cudar idő következik, és neki érdemes hinni. (A F. gél itt semmire sem jó.) Sőt, még mindig hidegfrontot mond, szóval sok jóra nem számítok. Pedig ma rövid kirándulást akartam tenni ( a boltba). De a dolgok ilyen alakulása mellett megint nem merek elmászkálni. :o(
TAVASZT AKAROK!!!!
A héten fonalkeresgélés közben találtam egy szatyor gombócot. Pedig úgy emlékeztem, hogy csak egy terítőm van befejezetlen. Na, gyorsan kitaláltam, mit is lehetne belőlük gyártani, így már szép számú egyedet tudok a jövő héten elküldeni a szomszéd városka hetes napközijébe. A hetes napközi valami embertelen dolog lehet. Megélni azt, hogy nem kellek otthon - legfeljebb hétvégére.... Tudom, minden eset egyedi, és a szülőnek valószínűleg meg van a jó magyarázata, hogy lepasszolja a gyerekét, de arra élénken emlékszem, hogy annak idején az oviban a legkezelhetelenebb gyerek az volt, akit reggel 6-kor becsaptak a megőrzőbe, és ovizárásra mentek érte. Mi jutott akkor már a családból: vacsora, fürdés, tévézés. És mi jut ezeknek a szerencsétleneknek, akik csak pénteken este mehetnek haza? 40 ilyen szerencsétlen tengődik ott, remélem, egy kis örömet jelent nekik majd a sok kacat.
Ezek lettek a végleges figurák - a legtöbből csak a fej volt meg. .

A babának az az érdekessége, hogy most tanultam a loknikat (Altairtól).
Amikor meg nem az ufóállomány felszámolásával töltöttem az időt (és nem főzőcskéztem vagy egyéb hasznos tevékenységet folytattam), nagyikockákat kísérleteztem ki. Próbáltam én a Horgolás bibliájából okoskodni, de isten bizony kínaiul van írva. Vagy pidzsin-(angolul)horgolásul. Szóval jobb, ha én találom ki a mintát. :o)) Néhány kocka már el is készült. Nem olyan szépek, mint amiket a lányok feltesznek mutatóba, de azért a célnak - remélem - meg fognak felelni.
Hétfőn feladattam a nyereményeket, egy visszajelzést már kaptam. Remélem, a többi sem tűnik el a viszontagságos út alatt, és akik megkapják őket, örömüket lelik majd bennük.

2010. március 10., szerda

Közös takaró


Kényszerű szobafogságom 4. hetébe lépek lassan, már eléggé unom, hogy alig javulok, és türelmetlen vagyok a bezártságtól. Még jó, hogy anyian segítenek. :o))
Én meg horgolok.
Többek közt nagyikockákat a közös takarónkhoz. A horgo-blogban indult a kezdeményezés, én meg most nagyon ráérek, és legalább van valami gyakorlati haszna a kedvtelésemnek.
ezenkívül ufótlanítok, de képet majd csak holnap készítek az elkészült dolgokról.

2010. március 7., vasárnap

A restségről

A hét elején a horgo-blogra már feltettem az én tavaszi koszorúmat meg a lelőhelyét is. Nagyon jó volt a fogadtatása, készítettem még egyet. Csakhogy nincs semmi unalmasabb, mint koszorúalapot horgolni (de van, sálat), ezért egyszerűsíteni akartam, és 1 ráhajtásos pálcák helyett 2 ráhajtásosakkal dolgoztam. Hát ilyen lett az eredmény.

Meglehetősen ergya. Törhettem a fejem, hogyan hozzam helyre.
Mert ugye a rest kétszer fárad, mondogatta mindig a nagymamám.
Aztán fél nap keresgéltem, mert néha mégis csak kidobok dolgokat, aztán persze hamarosan kiderül, hogy nem kellett volna. Most is így jártam. :o( Persze ez nem fogahtott ki rajtam. Szerencsére némely fehérneműket ellátnak az inkvizíció idejéből fennmaradt eszközökkel, amelyek engem a halálba tudnak idegesíteni, viszont a koszorú kikerekítésére pont jók. :o) Így már sokkal jobb, nem? (Azért az első sokkal szebb lett. )
Megint nagy szabású terv megvalósításán dolgoztam:
Ki lakik a gombában?
Az alap egy Wc-papír guriga. Miután bevontam, kivágtam a már ismert gumis irattartó egyik gyűrűs "lyukát" akkorára, mint a guriga lapja, és összeerősítettem őket. Majd jött a gomba feje.

A kis gomba gombként szolgál, egy gumival oda lehet erősíteni az alját, így nem nyílik ki, ha telt ház van. :o)

Ugyanis népes társaság lakik benne:
Pontosan ennyien:
_________________________________________
Da mein Frühligskranz guten Einsazt fand, machte ich einen zweiten, aber etwas aber aus Faulheit nicht mit festen Maschen, was den Grund betrifft. So ist es aber etwas schlapp geworden. Aber mit Pfiff habe ich es wiedergutgemacht (ein BH-Sthal- wie hiesst das Ding?).
Dann ist mir ein Maerchen eingefallen, wo viele Tierchen in einem Handschuh gewohnt haben, bei mir ist es aber ein Pilz geworden. Der Grund ist ein Klopapierrolle und eine alte Mappe mit Gummi. Man kann es schlie3en, weil der kleine Pilz als ein Knopf funktioniert, damit die Bewohner nicht ausfallen.

2010. március 4., csütörtök

Ja, és az üzletfelek

A minap bemutattam Nyuszit és a csonka családban élő barátait. Aztán azt gondoltam, mégsem ideális ez a családmodell, legyen papa is, tehát nekiláttam. Az első figura - bár többször lefejtettem - mondtam, hogy a dolgokban benne rejlik a lényegük -, igencsak fajtaidegenre sikeredett, de harmadik fejtés után nem harcoltam tovább, legyen, ami lenni akar. (Házibarát? )

De papa akkor is kell, így újra elkezdtem. Ez már jobb lett. És a peletta színeit levágott szálvégekből horgoltam rá. :o) Papa szorgalmasan dolgozik, készíti a húsvéti meglepetéseket. :o)
És együtt az egész banda ( A répás fiú gyanús egy kicsit:o) )
Mivel még mindig szobafogságban vagyok (De legalább nem tüdőgyulladás - örülünk), bővítettem a madárállományt is.

A keselyű (jó, hogy elárulom?) nem elég marcona, és a szárnya sem olyan, mint amilyennek elképzeltem, majd még gondolkodom rajta, hogy lehet jobban kialakítani.


És végül nehogy megint lemaradjanak az üzletfelek, jön egy csomó Kis. Igaz a Micimackóban Kis valami rovar, de a hangya mellett még katicát tudok készíteni, ráadásul nincs is kedvem sötét fonallal sokat dolgozni. Tehát ezek Kisek ugyan, de sajátok.
A fotózás technikáján is van még javítani való, de a kékek alá kellett valami, mert nagyon beleolvadtak a háttérbe, és ez a boríték volt kéznél.
_______________________----
Vorher habe ich schon die Hasi-Familie gezeigt, aber Papa war nicht dabei. Ich habe also auch Papa kreiert, aber zuerst wurde er ein Esel- Nebenbuhler? - dann aber ist Papa auch entstanden. Ich experimentiere mit verschiedenen Vögeln, die sind die neusten Versuche. Der Geier ist ein bisschen zu freundlich, und der Flügel muss noch umgearbeite werden. Die Kleinen kommen zu Freunden als Geschenke.

2010. március 1., hétfő

Kockadobás és véletlen

Megtörtént a sorsolás. Mivel mindegyik trióra 6 fő vagy annál kevesebb jelentkezett, és én nem tudok olyat varázsolni a géppel, hogy véletlenszerűen generáljon számokat, úgy döntöttem a kockadobás jelenti majd a véletlent. A jelentkezés sorrendjében megszámoztam a jelölteket és dobáltam. Sajnos névsor nem látszik rendesen a lapon, de a bejegyzésnél ellenőrizhető.
Így aztán a madaras csapat Jandóé.


A három Grácia Latinkáé



és mivel Röfiékre Kriszta jelentkezett egyedül, Marika meg nem választott, így őt odasoroltam, hogy kétesélyes legyen a játék, és úgy választottam, mit a rulettben: páros-páratlan. Így Kriszta kapja a Röfiket. Közjegyző nem volt, de szavatolom, hogy rendben ment minden. :o)