Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy az a szerencsétlen fenyő csak azért olyan nyamvadt, mert béna voltam. Ezért nekiduráltam magam még egyszer. Meg még egyszer. De semmivel sem jobb az eredmény - szerintem. A fehér egyenesen olyan, mint egy odadobott rongycsomó. Oda is ajándékozom gyorsan valakinek. :o))
Más: elkészültek
ahama játékára az ajándékok. Már csak a legnehezebb része van hátra, varrni kell. Piacra dobhatnák már az egyszer használatos varrótűt!!! :o) Azokat egyelőre nem teszem fel ide , mert meglepi. És én aztán tudom, milyen az, amikor elrontják a dolgot. Anyukám sose bírta megvárni a karácsonyt (illetve egy alkalommal mégis), és jó előre titokban megmutatta, mit kapok. :o))
Más: Valami brazil vagy portugál oldalon láttam valamit, gondoltam, kipróbálom.
Kedves kis figura lett belőle, bár megszenvedtem vele.
Vicces. Újabb praktikus csupor. Ami a fő, nem fér bele sok édesség. :o) Legfeljebb több lufi. Valami nagymama lekvárja üveg újrahasznosítása. Aki kevesli a beletehető csokik mennyiségét, annak egyliteres üveget javaslok, bár a végén, amikor már felöltöztetve kell horgolni, elég nehéz lesz tartani. :o) Miki után ceruzatartónak is használható. Vagy főzőkanalaknak. Vagy horgolótűknek... a lehetőségeknek csak a fantázia szab határt.
Más: nézem a bejegyzések időpontját. Ez ügyben valahogy önállósítja magát a gép, mert bár eléggé rossz alvó vagyok, a családra való tekintettel éjjel kettőkor, hajnali 4-kor mégsem verem a billentyűket. Azt már soha nem fogom megtudni, pontosan mikor tártam a nagyvilág elé a dolgaimat. Most pl. 9 óra. Reggel. És kedd.
