Álmélkodás. Elmélkedés

Amikor már mindenki kapott tőlem táskát, és már nekem is volt vagy 4, valami mást kellett kitalálni. Karácsony előtt jártunk, és horgoltam néhány csipke angyalt, de éreztem, hogy nem ez az én utam. Nagy keresgélés közben egy régi Fürge Ujjak-ban találtam egy hóemberleírást. Megcsináltam, nagyon aranyos lett. Vékony horgolófonalból 1,5-ös tűvel - elég vacakolós volt, de rögtön tudtam, hogy megtaláltam azt, ami leköt. Próbálkoztam terítővel is, de azon szerintem folyamatosan lehet csak dolgozni, folyton számolgatni kell, és persze az sem hátrány , ha általában lát is az ember. Szóval figurák. Elkezdtem keresgélni a neten, és rábukkantam az amigurumira. Amikor a google kiadta a flickr-es lapot, kb 4 nap alatt bámultam végi az akkor még csak 47 ezer valamennyi képet. :o) És csak csodáltam az alkotókat, megkockáztatom sokszor művészeket. A kedvenceim közt (lassan eléri a 100-at), sok olyan van, aki valóban művészetté fejlesztette a horgolt figurák megteremtését. Eleinte én csak ámultam és bámultam, és mind tökéletesnek láttam. Azóta eltelt egy év. Manapság bizony meglátom azt is, hogy ha valami sutácskára sikeredett, ha nem egyforma a jobb meg a bal, ha .... És ez jó, mert tudom, hogy nagyon nehéz egyformára horgolni - még akkor is ha valaki híven követi a mintát -, és nehéz befejezni... Szóval nem igazán lehet tökéleteset alkotni. (Persze vannak olyanok is.) És így már nem zavar, ha az enyém sem egyforma, és nem túl szépen van befejezve.... :o) Mégis meg merem mutatni másoknak.
Általában nem szoktam egyszerre több darabon dolgozni, de a héten annyi mindent szerettem volna, hogy mindenfélébe belefogtam. Aztán a hangulatomtól függően, hol ezt, hol azt folytattam. Tegnap reggel elhatároztam azonban, hogy az előttem levő két napban befejezem a dolgokat. Ocsmány szeles hideg idő van, úgysincs kedvem sehova se menni. Ehhez képes persze teggnap eléget elmászkáltam. Ma meg egyéb dolgok jöttek közbe, de azért nem vagyok elégedetlen.
A borító horgolásakor gyanítottam, hogy kevés lesz a fonal. Gyorsan elmentem, és vettem egy gombolyag színváltóst, de egészen más színei votak, mint az elsőnek, így elkezdtem kísérletezni, hogyan lehet állatkához felhasználni. Pl. így:
De nem lett nagy szám, ezért mást próbáltam. Karibi táncosnőnek sokkal jobb. :o)
Persze nem telhet el hét maci nélkül. :o)
A kolléganőm kisfia indián szerene lenni a farsangi bálon. Egy nagy törzsfőnök bátorságát már messziről jelzik azok a fogak, amelyeknek a gazdáját leterítette: tigris, prérifarkas, medve ... és öööö ... üregi nyúl?

És persze nem hiányozhat a kelléktárból a békepipa és a hozzá való dohánytartó sem.


Volt még egy félkész "praktikus csupor" meg egy táska, amit maradékokból horgoltam, és hipp-hopp befejeztem.


Meg a madárgyűjteményt is gazdagítani kellett. :o)