A restségről

A hét elején a horgo-blogra már feltettem az én tavaszi koszorúmat meg a lelőhelyét is. Nagyon jó volt a fogadtatása, készítettem még egyet. Csakhogy nincs semmi unalmasabb, mint koszorúalapot horgolni (de van, sálat), ezért egyszerűsíteni akartam, és 1 ráhajtásos pálcák helyett 2 ráhajtásosakkal dolgoztam. Hát ilyen lett az eredmény.

Meglehetősen ergya. Törhettem a fejem, hogyan hozzam helyre.
Mert ugye a rest kétszer fárad, mondogatta mindig a nagymamám.
Aztán fél nap keresgéltem, mert néha mégis csak kidobok dolgokat, aztán persze hamarosan kiderül, hogy nem kellett volna. Most is így jártam. :o( Persze ez nem fogahtott ki rajtam. Szerencsére némely fehérneműket ellátnak az inkvizíció idejéből fennmaradt eszközökkel, amelyek engem a halálba tudnak idegesíteni, viszont a koszorú kikerekítésére pont jók. :o) Így már sokkal jobb, nem? (Azért az első sokkal szebb lett. )
Megint nagy szabású terv megvalósításán dolgoztam:
Ki lakik a gombában?
Az alap egy Wc-papír guriga. Miután bevontam, kivágtam a már ismert gumis irattartó egyik gyűrűs "lyukát" akkorára, mint a guriga lapja, és összeerősítettem őket. Majd jött a gomba feje.

A kis gomba gombként szolgál, egy gumival oda lehet erősíteni az alját, így nem nyílik ki, ha telt ház van. :o)

Ugyanis népes társaság lakik benne:
Pontosan ennyien:
_________________________________________
Da mein Frühligskranz guten Einsazt fand, machte ich einen zweiten, aber etwas aber aus Faulheit nicht mit festen Maschen, was den Grund betrifft. So ist es aber etwas schlapp geworden. Aber mit Pfiff habe ich es wiedergutgemacht (ein BH-Sthal- wie hiesst das Ding?).
Dann ist mir ein Maerchen eingefallen, wo viele Tierchen in einem Handschuh gewohnt haben, bei mir ist es aber ein Pilz geworden. Der Grund ist ein Klopapierrolle und eine alte Mappe mit Gummi. Man kann es schlie3en, weil der kleine Pilz als ein Knopf funktioniert, damit die Bewohner nicht ausfallen.