Az utolsó nyulak

Amikor a lány kicsi volt, én is készítettem nyúl alakú kalácsot. Aztán lassan elfelejtődött. Most Aranka blogjában megláttam az ő helyes nyuszikalácsait, és nosztalgiáztam egyet. A fonott kalács egyik ágát megformáztam nyúlnak. Helyes pocakos jószág lett belőle. Biztos finom is.


És persze kell kosárka is, amibe majd az ajándék kerül. Minél nagyobb a gyerek, annál kisebb kosárkára van szükség. :o) Szinte már jelképes. Így egy kicsi kis kosarat horgoltam, amit egy nyúl tart, és ebbe jön majd (holnap reggel) az igazi ajándék. A kosárban levő csoki csak dekoráció. :o)
A legkisebb nyúltojás egy tojásnyúl, amibe pont belefér egy kinder.
Végül mindenkinek

kellemes ünnepeket és sok locsolót kívánok. :o)

Fröhliche Ostern und einen flei3igen Hasen an alle.

Kis magyar abszurd

Telefon egy hónappal ezelőtt:
-Jó napot kívánok, doktor úr, megbeszéltük, ha megjövök Debrecenből, elmondom, mit mondott az immunológus. ..... És szeretnék majd receptet kérni, de most beteg vagyok, az utcára sem tudok kimenni.
-Rendben, ha jobban lesz, szerdánként 8 és 9 között jöhet.
A héten amúgy is dolgom volt az utóbbi időben gyakran látogatott intézményben, így gondoltam, fél kilenc a megadott időponton belül van, bejelentkezem. Nem volt a folyosón senki. Vártam 20 percet, kezdtek gyülekezni a (valószínűleg szintén oda) váró emberek, az egyik élelmes le is kapcsolta az asszisztenst, így őt hívták be következőnek. A doktor alapos. Újabb 25 perc múltán kijött a nő, és behívtak valakit. Megkértem, engedjen be, mert csak1 receptet szeretnék. Rendes volt, megtette.
-Maga XY?
- Nem, én én vagyok.
-De hát nem magát hívtuk. Hogy gondolja, ez nem így megy, időpontja sincs, nálam 6 hét a várakozási idő.... -és már vörös a feje.
Mikor végre szóhoz jutok, elmondom, mit szeretnék, és hogy megbeszéltük, ő mondta, hogy...
Mire a válasz:
-Igaz, azt mondtam, hogy jöhet szerdán reggel, de azt nem mondtam, hogy fogadom is.

Újabb rejtvény

Elegem volt a nyulakból. És egy kicsit a csibékből is. Meg a húsvét előtti hercehurcából. Ezért azt gondoltam, kísérletezem egyet. Rajzoltam, terveztem. Elsőre nem rossz. Talán szögletesebbnek kellene lennie.
Mi ez?

Csigára már tippeltek. De nem az. Talán szemből felismerhetőbb.
És ezt a szépségesen szép párnahuzatot meg a foltvarrók tomboláján nyertem. Kézzel varrták. :o)) Néma csodálat és feltétlen tisztelet.

Kávé, avagy ipari kémkedés

Réka jelezte, hogy az első állomásra rendben megérkeztek a Latinka által szervezett játék ajándékai, hamarosan továbbutaznak. Már elárulhatom, mit rejtett a csomag:
nyuszit, macit, elefántot, egy tavaszi koszorút, néhány kreatív füzetet, a már korábban bemutatott gombát (Nem bírtam ki),
három házikót (nem forgattam őket körbe, a többi oldaluk jobb) és a lakóikat, meg egy zselégyertyát (az is jó mulatság volt). Azt hiszem, ezeket.
Készült a héten még néhány húsvéti figura -már el is költöztek:
Tegnap elmentem a foltvarrók közös varrására. hatalmas élmény volt, 200 ember, akinek ugyanaz a kedvenc mániája, egy térben alkotott , és nagyon jól érezték magukat. Arcot kapott néhány név a blogvilágból, bár beszélgetni nem nagyon lehetett, mert folyton jött valaki, akinek örülni kellett, de így is lenyűgöző volt.
Kaptam egy szépséges lovat Jankától :o)), nyuszit, meg egyéb apróságokat.
Kedves szavakat, mintákat, bemutatót, hogyan lehet egy-egy dolgot elkészíteni, és megcsodáltam a foltvarrók kiállítását. Elképesztően szép képeket láttam. Találkoztam egyetemi csoporttársammal. :o))) Ja, és nyertem a tombolán. :o))) Még nincs nálam a nyeremény, mert nekem fárasztó volt az a nyüzsi, így elég hamar eljöttem, de majd holnap megkapom.
A közös projekt egy házikó volt, amit tűpárnának (is) lehet használni, de azt mondták, ezeket a házakat néhány gyerekintézménynek ajánlják fel. Valaki biztos bemutatja, majd a végeredményt, és csak azt tudom megmutatni, mit csináltam én a látottak alapján. :o))
Összekapcsoltam a kellemest a hasznossal, a héten beszereztem egy tuniszi tűt, gyakorolgattam vele, de nem vagyok megelégedve az eredménnyel. Persze elkövettem azt a hibát, hogy többszálas fonallal dolgoztam, pedig kezdetben ilyet nem szabad Ezzel együtt sem igazán látom, mire jó ez a fajta horgolás, mit lehet kihozni belőle.

Kisdarázs

Mostanában újraolvasós hangulatom van. Talán, mert ... ááá mégsem akarom kitalálni. Szóval előszedek már alaposan vagy kevésbé agyonolvasott könyveket, és keresem a régi hangulatot. Ami persze soha nem felidézhető, hiszen mindig más az én állapotom, másképp látom a dolgokat, mást tartok fontosnak. Mint pl. Villamont regénye. (Viviane Villamont: Kisdarázs)
Amikor először olvastam, elszomorított, felháborított mindaz, ami a regényben szereplő kislánnyal történik. Sokáig kerülgettem is, talán mégsem akarom újra átélni azt a sok iszonyatot, amiről az elbeszélő beszámol, és amit az első olvasáskor megjegyeztem. Aztán mégis levettem a polcról, és belevágtam. Mintha másik művet olvastam volna. Persze a cselekmény, a történések megmaradtak, de nem a borzalmakra figyeltem, hanem arra, ahogyan a gyermeki lélek védekezik ellenük. Nem lehet annyira gyötörni, hogy megtörjön, és feladja az önálló gondolkodását és a reményt, hogy egyszer vége lesz a rémálomnak. Tényleg emlékeztet az Előttem az élet-re, mint a hogy a fülszövege írja, de sokkal derűsebb. A gyerek/az ember sok mindent kibír, ha ép a lelke, ha nem engedi magát megtörni, ha képes kapaszkodót találni a körülötte lévő világban.
"Megtilthatod, hogy Guenaud növendék elhagyja az intézetet, de nem akadályozhatod meg, hogy Kisdarázs kiszökjön, hogy virágos réteken ugrándozzon, hallgassa a a pacsirta dalát, hogy vakító kékre fesse át az ég szürke színét, hogy télen, amikor hideg van, három napot rajzoljon a képre és mintát a holdra, hadd nevessenek a csillagok, nem akadályozhatod meg, hogy úgy ficánkoljon, mint a törpeharcsák a Voulzie-ban, hogy ő ébressze kukorékolva a kakast, hogy szelek szárnyán elrepüljön a fecskékkel, hogy a tavasz örömére cseresznyevirágot tűzzön a hajába, hogy megcsiklandozza a mohán alvó pillangót, hogy mezítláb gyalogoljon a sárban, hogy beburkolózzon egy rózsaszín, lila vagy éjkék felhőbe, és onnan nézze az aranysárgán izzó, majd az alkonyat szellőjében hűsölő búzatáblákat…"
De mi van azokkal, akiknek már nincs mibe kapaszkodni?
Más:
Kb ennyivel állattal van tele egy Spar-táska. Őket indítottam útnak a hét elején a napközibe.
Most akad némi hely az újaknak. :o)))
_________________
Die gro3e Menge Tierchen sind in ein Institut gekommen, wo Kinderin die ganze Woche bleiben, und nur am Wochenende nach Hause gebracht werden. Die Aermsten.

"Egyszer volt egy nagy csoda"

Elindítottam Latinka játékára az ajándékot a Piciny szépségek otthonába. Nem vagyok egy csomagolóművész, ezt azonban sikerült úgy beragasztgatnom, hogy kisbaltával bontják majd ki. :o) Hogy mit rejt a csomag, még titok lesz egy darabig, mivel ez az otthon a tengerentúlon van. Eltart egy ideig, míg néhány kitérő után odaér. De bízzunk a postában, az eddigiekkel minden rendben volt.
A horgo-blogra feltettem egy eszközt, és bemutattam, hogyan lehet vele dolgozni, itt nem ismételm meg, csak egy képet mutatok:
A végeredmény még nem tökéletes, de már egészen birkaformájuk van. (A múltkori kék fülű kutyához képest.) Az egyik nagyon marcona, a másik némiképp csúcsfejű lett, ezért kapott sapkát.Még a héten készült ez a tűpárna:

És persze a három nyulak, akiket érdemes alaposan megviszgálni, mert nem szokványosak, az egyik pl malacnyúl. :o)
Készült még egy gombos bagoly meg egy virágtündér:
És végül egy új csirke ( kakaska). A z újítás nemcsak a külcsín, hanem a belbecs is. Nem vattával tömtem ki, hanem - köszönhető a mosógépünkben rejtőző fekete lyuknak - egy páratlan zokni orr-részét megtöltöttem lencsével, elvarrtam, és azt gyömöszöltem a testébe, így könnyen tud üldögélni bárhol.
Horgoltam még rengeteg virágot, csak úgy gyakorlás gyanánt, de még nem tudom, mi lesz belőlük.
Tegnap egy hónap szobafogság után eltúráztam a T-ba, mert ott szombaton du. is nyitva a posta. Gyalogoltam. A kb. másfél km-s úton úgy elfáradtam, hogy utána nem győztem kipihenni magam. :o))

"Mennyi izgalamas nagyszerűség"!

Ma megkaptam én is az Add tovább! játék ajándékait Ritától. Nagyon színes, sokoldalúan összállított kis csomag, tényleg fejleszti majd a kreativitásom. :o) Már nemcsak a varrószakkörösök készítményei izgatják a fantáziám, hanem az a bájos macis anyag is, ami a csomagban volt. Ezenkívül kaptam még gombot, gyöngyöt (pont "rákattantam a gombokra, mióta a koszorút ajándákozok fűnek-fának), farkasfogat, szalagot, egy szép gombolyag horgolófonalat ,táskafület, pénztárcacsukót és nasit. Ja, meg egy olyan helyeske neszesszert,a mit a varrósok készítettek mostanában. :o)) Köszönöm szépen. És örülök neki, hogy mégis részt vetem a játékban. :o))
A héten minden szabad percemben koszorúalapot és virágokat horgoltam, de készült náhány új állatka is. Pl az elanyátlanodott maci, meg a drogos macska. A szeme 2 behúzott gomb, élég furán mutata a mintájával, de szerintem vicces. A többiek még nincsenek lefényképezve, de majd pótlom.

Továbbadtam

Ági jelezte, hogy megérkezett az csomagja, így megmutatom, mit küldtem. (Neki nincs blogja.) Először is néhány maci szabásrajzot és némi anyagot az elkészítésükhöz. Gyöngyöt, gombot, terméseket, húsvéti matricákat, a libát - mert szerette volna, és az idei tavasz címerét, a nagylábú csibét és egy sk. képeslapot.

Először ugyan tartottam tőle, hogy mit fogok összeszedni a sok varrós jelentkezőnek, illetve, hogy fonalat egy szálat se! :o))), de végül mégis sikerült összeállítani a csomagocskát.
Szóval ez is jó játék volt. Kíváncsian várom az én meglepimet. :o)
Kriszta szeretne néhány kérdésre választ kapni, megpróbálom:

1. Mi lenne, ha nyernék a lottón?

Szigorúan a valóság talaján maradva: nem lottózom.

2. Rossz szokásom:

Gyakran kell rendet raknom, azaz ...

3. Koffein:

Néha leszokom. Amikor kiderül, hogy még sincs szükség az aszkézisre, akkor gyorsan behozom az előző hetek hiányát.

4. Színeim:

Régen fehér, barna, fekete összeállításokat hordtam, de már öreg vagyok hozzá, hogy ilyen visszafogottan öltözzem:o) - narancssárga , piros, kék felsők, olykor még zöld is.

5. Mi van most rajtam?

póló, nadrág (zokni)

6. Háziállat?

Egy veterán "alganyaló", mindenki kihalt mellőle, ő- aki állítólag 3-4 évig él akváriumban - már minimum 8 éves.

7. Tíz év múlva hol látod magad?

Nem tervezek. Minden napnak örülök úgy, ahogy van. De legalább is megpróbálom.

8. Legutóbbi nagyon jó élményem?

Ajándékokat adtam, örültek neki. Szeretetet, barátságot, segítséget kaptam.
Továbbadom a Piciny szépségek otthonának.

Tavaszváró mindenféle

A héten még alaposan kihasználtam az itthonlétet - nem is nagyon mertem kimászkálni ebben az időben - legfeljebb az orvoshoz. Szóval készítettem néhány nagyikockát a közös takaróhoz, többek között egy-két macisat. Az utolsó tegnap készült el, saját tervezés. :o))

És persze a napok egy része a postázás jegyében telt, hétfőn - mint már írtam elmentek a nyeremények. Egy valakitől még nem kaptam visszajelzést, de remélem, az is megérkezett.
Aztán összeszedtem egy csomagra való "csetreszt" Zsuzsi Add tovább játékára. Feladni csak kedden tudom majd. Persze megmutatni is később fogom. :o) És elkészültek a meglepik Latinka játékára is. Azok is csak postázásra várnak.
Hozatni szerettem volna az IKEÁ-ból fotel karfájára szerelhető táviránytítótartót, de nem volt. Így némi többletmunkával készítettem egyet:
A polártakatót alábéleltem egy póló nyakrészével, hogy ki ne szakadjon a súlytól.
A tavaszvárás jegyében pedig újabb csibék és kacsák jöttek létre - már meg is van a gazdájuk.
Meg virágtündérek:

Némiképp módosítottam a tavasz koszorút , mert halálunalom koszorúalapot készíteni. .o))


Holnap pedig vár a munka. Nem lesz egyszerű 3 hét szobafogság után.

Ufók és kockázat

Reggel azt hittem, visszaugrottunk egy hónapot az időben: kinéztem, és havas volt minden. Igazából nem volt meglepetés, mert a 3 éve belém szerelt levelibéka már tegnapelőtt jelezte, hogy cudar idő következik, és neki érdemes hinni. (A F. gél itt semmire sem jó.) Sőt, még mindig hidegfrontot mond, szóval sok jóra nem számítok. Pedig ma rövid kirándulást akartam tenni ( a boltba). De a dolgok ilyen alakulása mellett megint nem merek elmászkálni. :o(
TAVASZT AKAROK!!!!
A héten fonalkeresgélés közben találtam egy szatyor gombócot. Pedig úgy emlékeztem, hogy csak egy terítőm van befejezetlen. Na, gyorsan kitaláltam, mit is lehetne belőlük gyártani, így már szép számú egyedet tudok a jövő héten elküldeni a szomszéd városka hetes napközijébe. A hetes napközi valami embertelen dolog lehet. Megélni azt, hogy nem kellek otthon - legfeljebb hétvégére.... Tudom, minden eset egyedi, és a szülőnek valószínűleg meg van a jó magyarázata, hogy lepasszolja a gyerekét, de arra élénken emlékszem, hogy annak idején az oviban a legkezelhetelenebb gyerek az volt, akit reggel 6-kor becsaptak a megőrzőbe, és ovizárásra mentek érte. Mi jutott akkor már a családból: vacsora, fürdés, tévézés. És mi jut ezeknek a szerencsétleneknek, akik csak pénteken este mehetnek haza? 40 ilyen szerencsétlen tengődik ott, remélem, egy kis örömet jelent nekik majd a sok kacat.
Ezek lettek a végleges figurák - a legtöbből csak a fej volt meg. .

A babának az az érdekessége, hogy most tanultam a loknikat (Altairtól).
Amikor meg nem az ufóállomány felszámolásával töltöttem az időt (és nem főzőcskéztem vagy egyéb hasznos tevékenységet folytattam), nagyikockákat kísérleteztem ki. Próbáltam én a Horgolás bibliájából okoskodni, de isten bizony kínaiul van írva. Vagy pidzsin-(angolul)horgolásul. Szóval jobb, ha én találom ki a mintát. :o)) Néhány kocka már el is készült. Nem olyan szépek, mint amiket a lányok feltesznek mutatóba, de azért a célnak - remélem - meg fognak felelni.
Hétfőn feladattam a nyereményeket, egy visszajelzést már kaptam. Remélem, a többi sem tűnik el a viszontagságos út alatt, és akik megkapják őket, örömüket lelik majd bennük.