2010. október 23., szombat

"Hány perc az ünnep?"

Tegnap egy Esterházy-glossza jutott az eszembe, A mohácsi apa...
 A kötelező ünnepekről szóvla (nevezetesen nov.7.) írta le, hogy az egyes gyerekei hogy viszonyultak az óvodai hajcihőhöz. 
"A harmadik a legzabolátlanabb, nyíltan elkötelezettje a saját szabadságának, és egyáltalán nincs meghatódva a mi toleranciagyakorlatainktól, ő a kérdezés jogát is elvitatja tőlünk, nemhogy a felkínált válaszaink közt tallózna… Radikális, anarchista, joggal tiszteljük és féltjük (és csépeljük). Hogy mi volt az oviban, ingatta csak a fejét. „Semmi.” De hát mégis… „Semmi. Volni nem volt semmi.” Ugyan, de hát ott kóvályogtatok a piros zászlókkal… Hatalmas szemeit a még hatalmasabb szempillák alól lustán rám emelte. „Ja. Hogy az. Hogy arra gondolsz, Péter. Semmi. A születésnapomat ünnepelték ezek.” Májusi, mondani se kell."
Imádom. Szívesen kötelező olvasmánnyá tenném minden képviselőnknek, aki újabb és újabb kötelezően "ünneplendő" napokat javasol a közoktatási intézményekbe. hasonlóképpen Vámos lányának az "Auróra szurkálós" történetét-ám azt most nincs kedvem keresgélni. Pedig az  is édes - és főleg tanulságos. De ez mellékszál.
Most éppen azért jutott az eszembe, mert tényleg.  Eltelt egy újabb év. Persze ennyi idő után ez nem nagy ügy. Lehet, hogy ezentúl azt tartom számon, hogy hányadik éve cselezem ki  ezt a nyavalyás betegséget. Akkor az egész egybeesik a karácsonnyal (szép ajándék volt: a fa alól a kórházba), egy adag ajándék megspórolva, és sokkal kevesebb gyertya kéne a tortára is. (Pontosan 4.)  Már ha ehetnék tortát.
A héten csak egyfilmes dolgok készültek, valahogy nem volt kedvem, időm, energiám nagyobb vállalkozásba fogni.
Ő a hód, aki medvének készült:

Ebből a fonalból sok van, lett egy nyomorgatható zsebelefánt:


 Egy olyan, aminek varrott végtagjai vannak. Mármint felvarrott -általában hozzáhorgolom a figura testéhez.


Egy bolyhos fülű nyúl:
 És az egyetlen nagyobb darab, egy alvós rongy elefánt. Őt már régóta tervezgettem (egyszer hodosv-nál láttam hasonlót, meg aztán a bébiosztályokon, de plüssből vagy miből), most rászántam magam. Persze nálam csakis elefánt jöhetett szóba. :o))


4 megjegyzés:

  1. Mindegyik aranyos,de ez az alvós visz mindent!

    VálaszTörlés
  2. Das ist ja süß Eta, ein Granny mit Kopf, eine süße Idee so ein Kuscheltuch.
    LG Kristina

    VálaszTörlés
  3. Liebe Eta,

    habe Dich wirklich vernachlässigt.
    Es tut mir leid. Küßchen?

    Dein letzter Kommentar hat mich riedig gefreut.
    Sooooo lieb.

    Hoffentlich geht es Dir einigermaßen gut.
    Und Du hast wieder so tolle Ideen umgesetzt.
    Der Elefant auf dem Tuch ist luuuuustig.

    Liebe Grüße von Pfiffigste

    VálaszTörlés
  4. Danke. Wollt' ich schon immer ausprobieren, wie es aussieht. Mir gefaellt es auch echt gut, blos hie und da kein Baby für das es passte. :o( Auf ein Enkelkind muss ich wohl noch warten.

    VálaszTörlés