December 2

Megnövekedett blogaktivitást jelez a műszer!  Ez már a második bejegyzés ebben a hónapban.  És végre úgy, hogy nem van semmi bajom. (Nem van semmi bajom, csak hatott rám Patrik Ness könyve. :o))
December elején végre kitaláltam, mi lesz a karácsonyi ajándék a kollégáknak. Hát helyes dundi angyalok. Úgy tűnt, rengeteg idő van, vidáman összehozok belőlük 54-et. Vagy legalább 10-et. Aztán jött a szokásos kialvós hétvége, meg még dolgoztunk is, az angyalok meg csak nem akartak osztódással szaporodni. Sőt, mintha megfogyatkoztak volna.  (Nincs semmi titok, J kapott belőlük egy párat.) Tehát egyre biztosabb volt, hogy 54 angyal nem lesz. Akkor fenyők.  Abból is készült - ha jól számoltam egy kisebb erdő. De az is lassabban készült, mint ahogy az idő fogyott, meg a füles fémgombok. A végén maradtak a nagyon egyszerű csillagok. Vagy hópihék. Nézőpont kérdése. Ám tegnap kiderült, hogy az is kevés. Forduljunk a jól bevált csokihoz! :o) Aldis.  Mert az aldi, tudja, hogy az ünnep nem róla szól. Szépen betettem őket muffinpapírba, becsomagoltam celofánba, átkötöttem díszszalaggal - lehet, hogy aki ezt kapta, jobban is örült, mint egy nyamvadt csillagnak. Vagy hópihének. Nézőpont kérdése.
Na, ők azok.

Ma megint jó volt suliba menni, mert ilyenkor mindenki mindenkit megajándékoz (na, jó nem mindenki, de sokan), és sok süti van - amit én nem ehetek, meg kölyökpezsgő, meg műsor, a sulimikulás ajándékot oszt. Ezt valamikor az első osztályom találta ki, és hagyományaink egyik alapja. Nagy munka, de nagyon édes ajándékokat találnak ki setesuta versekkel. Az egyik bejáró kolléga pl rollert kapott (rajzolták). Én meg vagy  két éve vettem a bolhapiacon egy karkötőt, és azóta karkötőmániás lettem, így kaptam egy "köves" karkötőt valami versike kíséretében - kedves volt.

Aztán megvolt az adventi est, tényleg csak ültem a nézőtéren és semmi dolgom nem volt.

 És most ... 

LÓÓÓóóóógás. (csak 2 doga meg egy osztálynyi portfólió van itthon. (darabja 8 oldal))

Hát, minden jót kedveseim. Mindenkinek szép, nyugis ünnepeket kívánok,  és jó pihenést. 

Vááá, majdnem elfelejtettem!! Megalkottam az abszolút mentes süteményt. Keksz. Már két változata is van. Az egyik darált  zabpehelyből, karobporból meg növényi kávéból készül - némi édesítővel.  A másik meg zabpehelylisztből, édesítőből, mézessüti-fűszerkeverékből meg narancsléből készül. nem kell sütni, csak kiszaggatni. Vagy még azt se, az utóbbi úgy fogyott el, hogy ki-ki (én) leszaggatott egy darabbot a gombócból, mert ki-ki lusta volt előszedni a gyúródeszkát. De majd a legközelebbi adagnál! Kép nincs - elfogytak. Ja, és akárki akármit mond, a növényi tejszínt NEM lehet habbá verni. 

És névnapomra megkaptam J-tól Jonas Jonasson új könyvét - szóval olvasnom is kell. :o)