December 31. Fázisok

Ebben a hónapban több bejegyzés születik, mint egész évben. Talán visszatér a blogos kedvem???
1995 óta most volt az első karácsony, hogy nem a suli adventi estjéről estem be a fa alá.  Ez alatt az idő alatt szépen lassan leszoktam a nagy karácsonyi készülődésről. Az idén nem voltam benne a műsor előkészítésében, de hű maradtam a sokéves hagyományhoz, és nem sütöttem semmit. (A szokásos bejgli a mama reszortja, hál istennek, megcsinálja.)
A rettenetesen hosszú(nak gondolt)  szünet nagyja eltelt, és ... nem nagyon dicsekedhetem.
De ma megjött a karácsonyozós kedvem, és hajnalban nekiálltam sütni. :o)  Lesz itt eszem-iszom, dínom-dánom! Készítettem  töpörtyűspogácsa-csipszet (jó, a második adagot nem sütöttem túl) meg világszép kuglófot. Kár, hogy egyikből sem ehetem. Találtam a neten egy receptet, amely arra biztatott, hogy a kelesztett pogit a kenyérsütő összegyúrja. Ez kell nekem!!! Jól megdolgoztatni a drágát. A kenyérsütő úgy került hozzánk, mit a mikró. Vagy 20 éve kitaláltam, hogy nekem pedig mikró kell. TJ erősen tiltakozott, de éppen jutalomosztás ideje volt. (Tudja még valaki, mi az?  És a következő generáció?) Megvettem a legoccsóbbat, hogy úgyis hamar tönkremegy, majd veszek valami okosabbat. No, ki használja a legtöbbet? És volt valami baja az elmúlt 20 év alatt? A kenyérsütő dettó. A mikor annyira beteg voltam, hogy a fél kiló lisztet felemelni is alig tudtam, nem hogy még kevergessek is bármit, viszont valamivel el kellett foglalnom magam itthon, hogy ne folyton azt figyeljem, hol fáj és mennyire, a netren talált receptek nagy részét kipróbáltam. Hogy kíméljem magam, beszereztem a legegyszerűbb kenyérsütőt, kevergetni jó lesz az is. Meg  majd úgyis hamar  kipurcan. 7 éves. És dolgoztatom szorgalmasan. Egy nagy baj van, mindössze 36 deka lisztre vannak kitalálva a receptjei (amit éppen nem találok. Mármint a könyvecskéjét), és ehhez kellene alakítani a többi hozzávalót. Mondjuk, ha egy fél kiló liszthez egy tojás kell, akkor ... Ámde ez való nekem! Mindent gondolomra teszek bele, vagy közel annyit, amennyit kiszámítottam. :o)  Eddig még semmit nem kellet kidobni az elméretezett hozzávalók miatt. :o)  Állítólag finomak a cuccok. Ha én egyszer újra megkóstolhatnám őket!

Ezek készültek ma:

Ezek meg tegnap:

Azaz továbbra is alig horgolok, viszont (sokat) olvasok. Pl elolvastam egy trilógiát Dennis Lehane-tól/-től. Ügyesen az utolsónál kezdve (azt töltöttem le először), a  legelsőt pedig tegnap fejeztem be. Jó volt, mert midig tudtam, hogy a hősöknek nem lehet semmi komoly  bajuk - hiába sebesíti meg az író őket olykor egészen súlyosan-, hiszen az előzőleg olvasott könyvben folyton azon boronganak, hogy kinyírták az aktuális rosszfiút. Viszont elgondolkodtató kérdéseket vetnek fel a regények arról, hogy mi a helyes és a helytelen, helyes-e mindig a törvény betűinek engedelmeskedni, és ha nem, akkor megteheti-e bárki, hogy önmaga döntse el, joga van-e valakinek - bármekkora féreg is  - élni, vagy le lehet csak úgy puffantani. (Nem.)

És most belevetem magam a rendkívül izgalmas Kőszívű-be, már alig tudom kivárni, hogy kiderüljön, megmenekül-e Ödön a farkasok elől, és elveszi-e Rideghváry az özvegyet. :o))  Annyira unom már a kötelezőket újra és újra elolvasni!!!!
Nem, előbb megfőzök holnapra is. És majd holnap olvasom egész nap ezt a nagyon izgalmas története.  Ha meg unnom, javítgatom a 11.-esek portfólióját.
A szerencsemalackával kívánok

mindenkinek 

boldog új évet.