Pünkös panka

Nem rossz a cím helyesírása :o) Dérynél olvastam -talán a a Napok hordalékában vagy az Ítélet nincs-ben -, hogy igazán csak az a mienk, aminek tudjuk a nevét is. (A katáng nevű virágról beszélt, aminek nem tudta a nevét. :o) ) Ezt nagyon komolyan gondoltam, mikor a gyerekem ismerkedett a világgal, ezért sok-sok növényt, állatot mutattam be neki. Volt, amit megjegyzett, volt amit nem biztos. Az viszont biztos, hogy meséltem neki arról, gyerekkoromban sokat láttam búbos bankát, mert a játszóhelyünk közelében egy ligetes, erdős terület volt, ahol rengeteg madár tanyázott. A búbos banka meg olyan felséges látvány, hogy ha valaki egyszer látta, nem felejti el.

J is megjegyezhetett belőle valamit, mert egy séta alkalmával így kiáltott: "Nézd, pünkös panka!" Pacsirta volt. :o))
Nem tökéletes, de egy kicsit hasonlít rá, és nem lehet összetéveszteni a pacsirtával. A dilis madarak között elfér.

 

A héten megint sok program volt - és ócska idő -, ezért mindössze egy baba készült. 

Csatlakoztam Kékmadár  felhívásához, aki a  Mosolyország Alapítványnak gyűjt árusítható apróságokat.  Ő lesz az egyik. Nem is olyan apró. :o) (Tudom, a harisnyája elcsavarodott.)