2011. február 5., szombat

Javíthatatlan

Jó ötlet volt a fakanalas megoldás, egészen hamar elmúlt a fájdalom. :o) Ezt meg kellett persze ünnepelni. Na mivel? Hát persze, hogy egy elefánttal! :o)  Jól fog menni a kötött együtteshez. Ami nagyjából így néz ki:
Még nincs kész, a derekát be kell fejezni, és eldolgozni a szálakat. Nagyon óvatosan, lassan kötögettem - miután lefejtettem a nadrág ülepét egészen a szárak találkozásáig.  Közben folyton izgultam, hogy nehogy túlerőltessem ismét az ujjam. :o))) Azt találtam ki, hogy a derekát megkötősre hagyom - nem kerül bele gumi -, így még valamit ki kell találni a madzag végére. Nem akarok semmit, ami kemény vagy leszerelhető, lenyelhető. Holnapig biztos kitalálom. 

Aztán gyorsan összehoztam még egy pocakos nyulat is.



De most  valószínűleg megint lelassulok, mert tegnap ismét agresszívvé váltak a kiütéseim, és mindkét kezem kell a vakarózáshoz. :o(  Korszakos felfedezéseket teszek: a minap a banántól váltam olyanná, mit a Túrórudi csomagolása, tegnap pedig a savanyú káposztától. Mindez úgy, hogy két napja még semmi bajom nem volt tőle. Azt olvasom a neten ( a bőrgyógyász már tavaly februárban közölte, hogy nem tud velem mit kezdeni), hogy ez álallergia (hehe, kár hogy igazán érzem), és idővel elmúlik, ha nem eszem olyan ételeket, amelyek kiválthatják. Na, de mik azok??? Hiszen minden alkalommal más "üt ki".  Maradnom kellene az alma-krumpli összeállításnál, mint a babák. De annak meg a szénhidráttartalma magas..... A kör bezárult. Viszont igen hatásos fogyókúra, ha az ember nem ehet meg semmit. Kár, hogy úgy fogok járni, mint az egyszeri ló: "Mire megszokta a koplalást, megdöglött szegény."

2 megjegyzés: