Szállítás

Ma beszállítottam a zsák békát. Nagy sikerük volt.:o) Félő, hogy nem   jut mind a 35 versenyzőnek belőlük. :o)) A felvigyázójuk ez a maradékokból készült teknős lett, aki a program főszervezőjének az íróasztalán kap majd helyet. Ő mondta. (A szervező, nem a teknős :o) ) És volt, aki még szeretne ugyanilyet. Persze ugyanolyanra úgyse sikerül. :o)

Jó szó

Kaptam egy jó szót. :o) Köszönöm. Jól esik az ilyesmi. :o)

Zöld

Ha az előző bejegyzés címe kék volt, akkor értelemszerű, hogy ez zöld lesz. :o))
De mégsem csak ezért.

Van nekünk egy rendezvényünk.

Zöld. 

Nagyon zöld. 

Szeptemberben felajánlottam, hogy az idén hozzájárulok azzal is, hogy én szállítom a zöldséget. Amint megjegyeztem, az akkor jó ötletnek tűnt: szépen lassan elkészítem az idei ajándékot. Ám a 30. példánynál már elégé untam. A másik 30 rohammunkában és nem túl nagy lelkesedéssel készült el.
De készen vannak!
Pontosabban a 60. éppen készül.

Ilyenek egyenként.

A versenyzőknek adott ajándékcsomagot fogják színesíteni.

A program elképesztően gazdag, mindenféle izgalmas dolgot lehet látni, hallani, megtapasztalni. Én az idén a fakultatív programok közül a gyékényfonást választottam, és a reformkonyhához járulok hozzá ötleteimmel. (Nem kevés tapasztalatom van már roppant egészséges ételek elkészítésében. :o)) :o( )
És hogy levezessem a sok zöldség kiváltotta undort, tegnap gyorsan készítettem egy bordót is.

Túl kék

A javítások mellett egy nagy programba fogtam. Hamarosan megmutatom. Minden elvemmel ellenkezően sok ugyanolyan izét horgolok. Így az 50. táján már nem tartom annyira jó ötletnek, mint amikor belefogtam, de most már végigcsinálom, ha belekékülök is. :o)
Egyelőre azonban nem én kékültem bele, hanem az a kis elefánt/mamut (nem kívánt törlendő), amibe azért kezdtem, hogy némi változatosságot hozzon az életembe. Annyira kék, hogy nem is látszik rendesen semmije. Viszont volt egy újabb kísérletem, hogy mit lehet kezdeni a "szőrös fonalakkal", és ettől hajaz egy kissé mamutra a szentem.
Állni is tud:

Meg ülni is:

A hétvégén kényeztettem magam, és kétszer is megsütöttem Patrícia erősen átalakított  muffinját. Mennyei lett. Ezt mutatja az is, hogy TJ is megkóstolta, aki pedig ódzkodik minden reformkísérlettől. Sőt valahol találtam egy mákos kölestora nevű csodát, azt is kipróbáltam - természetesen azt is nagyban módosítva a nyavalyáimhoz.  A hamis gulyásleves mellé nagyon fini volt. :o))  A múltkor vittem be a suliba is. Nagy siker volt. :o)
A tavasz még mindig nem érkezett meg, de ezt ellensúlyozandó megint beszereztem egy halom virágot (primulát, nárciszt), és a segítségükkel bűvölöm a jó időt.
A múlt héten elolvastam Alan Bennett A királynő olvas című könyvét, amit a legjobban a fülszöveg egy mondata jellemezhet:
"Az író finom humorral ábrázolja, hogy napjainkban milyen különc cselekedetté vált az olvasás, hiszen a canterburyi érsek is a Celebek a táncparkettent nézi esténként, emellett végigkövethetjük, hogyan próbálja a királynőt környezete leszoktatni erről a furcsa hóbortról. A kisregény szellemes válasz a „ment-e a könyvek által a világ elébb” örök kérdésére." 
És egy idézet a műből:
– Az a benyomásom, Fenséges asszonyom, hogy jóllehet az olvasást nem lehet kimondottan elitistának bélyegezni, mégsem a megfelelő üzenetet küldi a nyilvánosság számára. Némileg kirekesztőnek hat.
– Kirekesztőnek? De hát az emberek többsége tud olvasni!
– Tudnak, Fenséges asszonyom, de nem vagyok biztos benne, hogy meg is teszik.
– Ez esetben, Sir Kevin, én példát mutatok nekik!

Japán

 Sokáig úgy gondoltam, a blogon ne legyen más, mint amiket horgoltam. Aztán lassan-lassan beleszövődött az éltem egy darabja is. Most pedig  úgy érzem, a ma kapott levelet, képeket, felhívást meg kell mutatni mindenkinek, aki érdemesnek tart arra, hogy ellátogasson ide.
Megdöbbent és mélységesen elszomorít, ha összevetem a korábbi képeket a földrengés és a cunami utáni
helyzettel:

http://www.nytimes.com/interactive/2011/03/13/world/asia/satellite-photos-japan-before-and-after-tsunami.html

 A középen lévő csíkot jobbra-balra elhúzhatjuk.

A link mellé ez az üzenet érkezett:

Kedves Barátaim 

Kaptam, küldöm. Kérlek, tegyetek ennek eleget!
Egy éveket Japánban töltő diákom kérését tolmácsolom: 

Kedves Barátaink, Testvéreinek!

Kérünk mindenkit az emberiesség és a Jézusi szeretet nevében, hogy a 
Japánban történt szörnyű katasztrófára gondolva, - tartozzon bármilyen 
közösséghez vagy sem - március 19-én, szombaton este 9-kor csendesedjen 
el, s velünk együtt imádkozzon a japán népért, sorsának jobbra 
fordulásáért, esedezzen az emberiség közös sorsáért! Bizalommal helyezze 
Isten irgalmas kezébe a helyzet rendeződését, a szenvedő japán 
családoknak kérjen gyógyulást, megtartatást!

Kérünk mindenkit, hogy terjessze felhívásunkat.

Csatlakozzatok!

 

Beneveztem a Lottikat a szeretetcsomag akciójára . Látogassatok el oda, és lehetőség szerint csatlakozzatok, vagy licitáljatok az ott felajánlott dolgokra! Jó helyre megy a segítség.

Copfok és loknik

A hétvégén nekiláttam a rég tervezett Lottiknak. Ők azok. Remélem, az ovisoknak nem lesz sok kifogásuk ellenük. (Nekem van egy pár. :o))) )

Kedvenc

Az (egyik) legújabb kedvenc. (Igen, végre megvettem az új lemezét - karácsony előtt nem kaptam már meg, így nálam  most (is)  karácsony van. :o) )

Kettő, de nem Lotti

A minap ugyan azt terveztem, hogy a két Lotti lesz a következő nagyobb lélegzetű dolog, de  -tavaszodván - meggondoltam magam. Most a nyulaknak van ideje.
Így először lett egy zsebnyúl.

Aztán egy hazafias. :o))

Végül sikerült egy óriásnyúl is, majd a párja. :o))

Aztán már csak elrendezés kérdése, hogy család legyen belőlük. Mintegy megismételve a tavalyi kék nyulas motívumot. (De most nem csapódott hozzájuk szamár. Mert elsőre sikerült mindegyik nyúl. :o))   )

Végül jön a drágább a leves, mint a hús tipikus esete: Pénteken elmentem sárga fonalat venni ( Mintha abból kevesebb jutna 5 dekára, mindig az fogy el először. :o) ) És megtetszett egy terítőnek való anyag. Pontosabban a cseresznyék. Aztán azon gondolkodtam, hogy cseresznye ide, cseresznye oda, azért elég sötétté teszi a szürke, tehát fel kell dobni valamivel. Így vettem hozzá egy gombolyag piros horgolófonalat.  Itthon lelkesen nekiláttam, és amikor félig kész volt, rájöttem, hogy ha ezzel a bonyolult szélmintával akarom körbehorgolni, két gombolyag sem lenne elég, akkor meg a széle pont 3-szor annyiba kerülne, mint a terítő maga. Bontás, újrahorgolás,  még mindig túl sokat vesz fel, bontás..stb. Most megint kész a fele, és valószínűleg elég is lesz a piros. :o) Egyébként teljesen relaxos munka: egy, kettő, három, négy öt hat-  egy  - három -  egy  - egy, kettő, ...

Végül pedig - nem mellesleg - éljen az alternatív gyógyászat! Amit 3 orvos 5-féle gyógyszerrel nem tudott leküzdeni, azt egy természetgyógyász 2 hónap alatt megoldotta. Na, jó, nem ehetek tojást kolbásszal és mogyoróval, tejföllel, és nem ihatok hozzá tejeskávét, de ... nem kizárt, hogy ez is bekövetkezhet. :o)))

"Ej, mi a kő!"

Helyes kis kendermagos tyúkanyó költött nálam tojásokat a tavaszvárás jegyében. Ugyan nem kelt  ki 9-10 csibe, de ennyi is  tavaszért kiabál.  Ja, és egy kiskacsa is bekeveredett a fészekaljba, de jól megértik egymást a valamennyien.

Egyébként gyönyörűen süt a nap, és nagyon nem akaródzik elhinni, hogy ebből délutánra zegernye lesz. Hátha mégsem....
Újabb kísérletet tettem a mackókkal, de ez a példány  még mindig nem felel meg a mackóság képzetének. Azért már alakul. :o)

Komolyan elgondolkodtam rajta, hogy be kéne gyűjteni egy amigurumis könyvet, és a minta alapján próbálkozni,  de hamar elvetettem az ötletet, mert szerintem ez is olyan, mint az oktatás, nem működne - nálam - az ISO akárhány.  Legyen bár mindegyik tökéletlen, de a maga módján, és nem úgy, mint a másik 30. :o) Én meg majd elvégzem magamban, hogy kibéküljek a tökéletlenségükkel.

Kicsi, nagyobb, elefánt

Íme a legújabb csorda. Csak  hogy ne teljen el a hét elefánt nélkül. :o) Ajándékba készültek valamennyien, az aprók már célba is értek, a nagy még vár a kis gazdájára. Ha egyáltalán. Amikor J meglátta, azonnal beleszeretett, mert "alvós elefánt". (bár ő már kinőtt abból, hogy elefántok legyenek a hálótársai.)
Én meg azért vagyok vele elégedett, mert megint sikerült egy 7 cm-nél nagyobb dolgot összehoznom. Az érdekessége, hogy azokkal a fonalvégekkel van kitömve, amelyek egy év alatt összegyűltek a mindenféle állatok készítése során. Jó puha, de van egy kis súlya és tartása.