Kindle-szerelem :o)

Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen meghitt kapcsolatba tudunk majd kerülni. Gyakorlatilag elválaszthatatlanok lettünk. Cipelem mindenhova, és ha van 5 percem már olvasok is. Kamaszkoromban volt utoljára olyan nyár, amikor a kötelező munkák elvégzése után kivonultam a kertbe, és olvastam, olvastam, olvastam.  Már rég behozta az árát. :o) És hát... ennyi lektűrt, ponyvát, krimit sem olvastam vagy x (x>20) éve.  Meg kell állapítanom, hogy Agathán, C. Doyle-on, Simenonon kívül is tudnak jó krimiket írni. Pl a skandinávok. Amit csak engedett a srcibd, és konvertálható volt, azt 1-2 nap alatt elfogyasztottam. Így most egész nagy katyvasz van a fejemben, mert olykor keverem  Abbottot Cobennel, Nesbot Schwarzcal :o)) Illetve az eolvasott műveket. A fenitekből övetkezik, hogy az esti tévé előtt horgolgatás szünetelt, ha mégis, akkor terítőszélek körbehorgolása ajándék terítőkön. Meghorgoltam kb 24 méter terítőszélt, váltogatott mintával, egy bohócot, de éppen nem volt gépem, így ő már a feledés homályába merül, és van egy egyujjas pulóverem(104-es méret). Ezt hamarosan be kell fejeznem, mert szülinapi ajándék lesz, és még a rávarrandó pandát is meg kell alkotni.
Mellesleg azon töprengtem, talán gasztrobloggá kéne alakulni. Most, hogy eléggé ráértem, egészen ízletes dolgokat kreáltam abból a semmiből, amit megehetek (répa, borsó, mángold, spenót, culkkíni, krumpli, rizs, zab). Annyi zabot ettem, hogy már nyerítek lassan. (zabtej, zabkorpa, zabpehely, zabliszt).  Lehet, hogy a hozzám hasonló nyomorultak nem bánnák, ha lennének új ötletek, hogyan lehet tej-, tojás-, hús-, hal-, paradicsom-, zeller-, liszt-,  ... -mentesen étkezni. (ja, és mindezt úgy, hogy kevés legyen a szénhidrátérték is.)
Tudtátok pl, hogy kókusztejjel sokkal finomabb a gyümölcsleves, mint tejföllel, joghurttal, tejszínnel?  (Meg drágább.) És hogy a bioboltokban kapható kukoricakenyér-porból zabkorpával dúsítva vízzel kikeverve nagyon finom lángosfélét lehet nyerni?  Hát így telt.
És hamarosan a sötétség a suli.  Valahogy nem várom.

Ez (nem Martha,) csak egy elefánt

Bár azt terveztem, hogy befejezem a baglyok ipari méretekben való gyártását, mégsem tettem meg. Annyian szeretnének effélét, hogy újabb és újabb példányok kerülnek ki a kezeim közül. Néha készül egy-egy elefánt is, csak hogy ki ne jöjjek a gyakorlatból. (Bár ez utóbbi inkább kancsal malacnak hat.)

 

 

 Lehet, hogy nem túl jó a gombszem-megoldás, de annyira nincs kedvem a hímzés-varráshoz,  hogy inkább gombozom. Hogy milyen ijesztő tud lenni egy szem, ha én varrom, azt jól láthatjuk az alábbi elefánton.

 

Egy kisfiúnak szánom, de tartok tőle, hogy megijed látván ezeket a gülü szemeket. Legfőbb kritikusom szerint, ha megijed, majd nem adják oda neki ismét. Hm, ebben lehet valami.
Hihetetlenül élvezem a Kindle-vel való járkálást. Egész hónapban különféle kezeléseken várakoztam a soromra, és csak előkaptam a tatyómból a kis édest, és már olvastam is az izgalmasabbnál izgalmasabb ponyvákat. :o))) (Találtam egy oldalt, amelyről ingyen lehet letölteni  ... csupa olyat, amiket én nem ismerek, és nyilván meg sem vennék papírosban, de nagyon ígéretesnek tűnnek a leírások szerint. Bár hogy minek ennyi vámpíros történetet megírni, csak a jó ég tudja. (Az Alkonyaton kívül még nem szántam rá magam egyikre sem,az nem tetszett.) De A leghülyébb angyal például jó. Na jó, annyira nem, hogy pénzt is adtam volna érte, de így  még akkor is vicces, ha Wordbe átírva olykor nem az a szó van ott,amelyiknek lenni kéne. De kitalálom.
Na, megyek és gyártok valami cukkinis rizstésztát vagy valami hasonló finomságot. :o)) (Országomat egy rántott szeletért!)

Martha itt

Nem May és nem Stewart, hanem  csak úgy Martha. Színesekavics Kata játékán nyertem. El vagyok tőle bűvölve. Olyan alaposan ki van dolgozva minden részlete, hogy az lenyűgöző. És egyenesen nekem készült. :o)) Elefánt és pöttyös. :o)))

 

Nálam mostanában nem sok dolog készül. Legalább is mutogatni való nem. Kihasználom a lehetőséget és az időt, hogy el tudok menni délelőtt kezelésekre, így viszont olyan mintha nem is lenne szünet. Reggel időre meg kell érkezni, és majdnem dél van, mire végzek. Haza, gyors főzés, és átalszom a délutánt. :o(( De a júliust már rászánom erre az izgalmas programra.  Az augusztus elejét meg ismét orvosjárással töltöm. Aztán mindjárt lehet is menni dolgozni.
Apropó főzés. Jobbnál jobb dolgokat kreálok, bár az egyik barátnőm szerint ez csak fényevés. :o))  Lehet, hogy majd leírok néhány ötletet, hogyan lehet minden fehérjét kiiktatni az életünkből. Persze igazából nem lehet,. Ma is lusta voltam krumplit sütni, és egy kifőzdében vettem egy adagot: Nyilván abban az olajban sült, amiben a rántott húst, és lehettek benne panírmorzsák. Mintha valaki jól elvert volna csalánnal, olyan a nyakam. :o(
És amikor időm van, és nem alszom, akkor terítőket horgolok körbe. Hol ajándékba, hogy magunknak. Elég unalmas. Olyan mintha terítőcskéket készítenék. Azt is kipróbáltam. Brrrr! Annyi élvezet van benne, hogy a mintát én találom ki.
 Egy manócska azért elkészült, a barátnőm kis unokája kapja majd, ha eljutok Sopronba a nyáron. Szóval ő itt a manó, vagy Pinokkió, kinek hogy tetszik.

Itt a nyár :o)

Nos, mindenki megérett, aki megérett rá, zártunk, osztottunk. (Alaptörvényt is. Milyen szép gesztus is ez! Vajon jövőre is jár? És még meddig?) Bankettoztunk - többször, elbúcsúztunk, olykor fájdalmasan. Értekeztünk - maratonian ...Aztán hétfő lett.. Számszakilag nem volt sok érettségizőm - úgy 30, de mivel mind a 4 osztályban, így végigélvezhettem az összes magyar feleltet,  meg még egy csomó másikat. És az összes osztást. Készítettem egy gyors felmérést, mi a sorsa Rózsi néni ajándékának. Nem mondom meg, mit mondtak. Istenem! Ettől még a 60 %-uk nem akar itthon maradni.
Amikor nem az érettségin ültem ( reggel 8-tól este 6-ig, ha osztottunk is, tovább voltam benn), olyan kimerült voltam, hogy eldőltem és aludtam. Amikor azt sem, akkor színeket raktam egymás mellé.

 

Így meglesz a nyári tatyóm. Csak bélés kell bele, még  felvarrni a  fülét. (Köszi, Kriszta, így tényleg gyorsabban elkészült.) A Zazálea-féle úgyis a végét járja.  (Valami elefántormány belóg a képbe:o) )
És már túl vagyok  az esedékes debreceni szkanderozáson is. Hurrá, hurrá! (Heti 4 mg szteroid több, mint a semmi, de az őszi napi 16-hoz vagy az 5 évvel ezelőtti napi 64 mg-hoz képest mégis.) Összekötöttük egy rövid nyaralással is. Mászkáltunk, bámészkodtunk, ettünk, ... és ittunk is:o), ültünk szökőkútnál, fa alatt, néztük a galambokat, a csillagos eget (tévét nem), és nagyon élveztem, hogy tűz a nap. Bocsi mindenkitől, aki nagyon szenved ebben az időben, de én nagyon élvezem. Még a légkondis kávézóból is kimentem inkább, amikor várakozni kellett valakire.
Valaki megmondaná nekem, hogy a Szabó Magda kávézó elnevezéssel mi volt a baj?  Hiszen jóformán semmi nem változott, minthogy megszűnt az átjárás a két helyiség között, és nincsenek cukrászsütik. Na jó,  más a falakon a dekoráció. 

Vittem ajándékba ..., na, mi mást?  Baglyokat. :o)
Óóó, és Kindle-t imádom. Sajnos csak kevés könyvet találok, amit ingyen letölthetnék, pedig most arra megyek, hogy minél előbb visszajöjjön az ára. :o) Így sok Dan Brownt olvasok. Az a helyzet, hogy viszonylag kevés kiterjesztést ismer fel, és az átalakító programot meg a mi lassan 10 éves masinánk nem bírja, így vízzel főzök. Ja, és nem tudja mindazt, amit bolt honlapján ígértek, de legfeljebb nem hallgatok rajta zenét, és nem internetezek. Csak módjával. Viszont nem másfél kiló könyvet cipeltem magammal, hanem elegánsan 20 dkg-t, amin volt vagy 6 regény. :o)) Szóval kezdek beleszerelmesedni. Az érintőképernyős többet tud, de az én dm-es ujjaim nem alkalmasak annak a kezelésére.

Ismerkedünk

Meglátni

Meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt ezt a szépséges pettyes  köcsögöt csuprot. És mivel előtte már egy almafán a kosaramban landolt a napraforgó, így kézenfekvő volt a kettő összepárosítása. És milyen szép pár lett belőlük, ugye?

 

Egyébként készülünk az év végére - felelünk, javítunk, javítanak ...Javítanak? A minap pacsiztunk a polgármesterrel, mert minden versenyző, aki öregbítette a város hírnevét, kapott egy könyvutalványt és egy oklevelet. Ja, és a felkészítő tanárok is. Ők egy  rózsát is.:o)
És bár már elmúlt pednap, de mégis eldicsekszem az egyik szépséggel, amit kaptam - hát ... (na nem nyavalygunk). A legszebb azonban nem is a hímzés - bár boldog lennék, ha hasonlóval büszkélkedhetnék, hanem, hogy kollégától kaptam. (Aki egykor tanítvány volt.) És egy idézet is járt mellé. Mondhatnám ars poeticának. Mint ahogy Pilinszky tárcáját, a Miért nem adom fel címűt (Ismeritek, a buta oroszlános történet? :o)).)

 

Akkor már árukapcsolás is legyen, és gyorsan hozzácsapom a hét kérdését.

div align="center">

Altair ezen a héten arra kíváncsi, ki milyen sorozatot néz. Sokáig tiltakoztam a sorozatok ellen. Nehogy már mások döntsék el, mit fogok 3 hét múlva kedden este csinálni, mondtam kölyök koromban, amikor az Odüsszeia megfilmesített változatát vetítette a tévé. És tartottam is magam ehhez, míg nem kezdték el vetíteni a Csöngetett, Mylord? című fergeteges vígjátékot, amelyet máig megnézek, ha valahol ismét látható (Érdekes, a dvd-t nem nagyon jut eszembe bekapcsolni, perzse ez nincs is meg.). Amikor beteg lettem, és ezerrel pörgetett a szteroid, általában A miami helyszínelők kötött le annyira, hogy a film kezdetén láttam, hogy találtak egy hullát, majd felriadtam, amikor Horatio szomorúan nézte, hogy bilincsben elvezetnek valakit. Nagyjából ennyit is aludtam akkor tájt naponta. :o)) Most pedig csütörtökönként  képes vagyok  11-ig fennmaradni, hogy megnézhessem a Hazudj, ha tudsz! című sorozatot. A legtöbb részét már láttam, de dr Lightman igazán maga az ördög, és lenyűgöz a stílusával. Kár, hogy néhány évadot bírt csak.

Ja, és a maci is elkészült. Maciszerű, mondta J, amikor meglátta. Hát ... ebben maradtunk. És szeret kávézni. :o)
Tudtátok, hogy 10 dkg cseresznyének olyan mértékű a fehérjetartalma, hogy allergiás reakciót tud kiváltani?  :o)))) (Szétbontani meg utálom.)

Díjátadás

Pénteken igazán igényes ünnepséget rendeztek a Móricz Zsigmond Gimnáziumban, ahol is Róza néni mancsolt a kiválók legkiválóbbikaival. Egy kicsit bulvárra vették ugyan, és néhol hamis volt a dal, de a megtiszteltetés miatti meghatottság elaltatta a kritikai hajlamot.  Éppen csak arra kaptam fel a fejem, hogy az eredmények elérésében nagy szerepet játszottak a szülők, a felkészítő tanárok és Magyarország. "Ja, még az is"-mondanám Biff és Jozsó kedvenc szavajárásával. És még arra is, hogy "amilyen reformok most a közoktatásban zajlanak, azok mind a ti érdekeiteket szolgálják, kedves diákok." (mérsékelt tetszésnyilvánítás - helyesbítek: a tetszésnyilvánítás mérsékelt). Egyébként a felkészítő tanárok közül csak az elsők részesültek abban a megtiszteltetésben, hogy kezet foghattak Umbridge-dzsel az államtitkár asszonnyal, így nem kellett eldöntenem, hogy példát akarok-e venni Sólyom Lászlóról. Utána jól megrohamoztam az állófogadás asztalát (de tényleg, alig fértem hozzá), zsákmányoltam egy almát, és két pohár ásványvízzel is szegényítettem a kincstárt. Majd hazajöttünk.
És ha valaki nem értené a metamorfózis mibenlétét, az nézze meg ezt a képet! A lány nem az én tanítványom. A másik személyről nem tudok felelősen  nyilatkozni. :o)

Mostanában egy macival gyötrődöm, de sose lesz készen. :o(

Egy csók, és más ...

... de hogy mi?  Szóval csak ezt az egy nyamvadt békát sikerült befejeznem az elmúlt két hétben.

 Igazán szép, csókos szája lett. És rendesen van 2 hátsó lába is ujjakkal. :o) Meg csíkos is, tehát új fajt fedeztem fel.
Meg kijavítottam 35+2 érettségi dolgozatot. (A kettő német.) És olyan Karinthy-csömöröm volt/ van/ lesz, hogy még J polcáról is eltüntetem a Tanár úr, kérem ..-t. Amúgy sem kedvelem K-t, ez most fokozta némiképp az ellenérzésem. Mint a javítókulcsok megítélése is. Vajon, ha vki összeállít egy feladatlapot, mé' nem adja oda a két legjobb barátjának/-nőjének, hogy oldja meg? Hátha rájön, hogy másképp is lehet gondolkozni. És ha a szövegben konkrétan az van, hogy "A fejezetek címét az idézett szövegekből választottam.", akkor honnan a fenéből kellene megálmodnia a nyomorult kölöknek, hogy a "lyukas mondatba" az a válasz várják, hogy a prózaszemelvényekből????? Na, erre mondjon nekem valaki valami okosat!
Meg, hogy milyen e-olvasót szerezzek be. Tényleg, van valami tapasztalatok ez ügyben? Tulajdonképpen kézbe kellene fogni őket, meg megvizsgálni a súlyukat, hogy mennyire olvasható a szöveg rajtuk, meg még mit tudom én mit. Jaj, jaj, borzasztóan titkos :o)) nehéz dolgok ezek. És megint találtam olyan könyvet, amit el akarnék olvasni. Vajon kik azok a jótét lelkek, akik egy közel 400 oldalas könyvet lapról lapra beszkennelnek? Rendes tőlük.
Kivirágzottak a hársak. Reggel, amikor lemegyek, megcsap az illat, percekig állok becsukott szemmel, és Szegedre gondolom magam, egy olyan időbe, amikor még azt hittem, minden rendben lesz, hogy is lehetne másképp. Fiatal vagyok, egészséges, vannak terveim, tudom, mit akarok, enyém az idő. Aztán feleszmélek, ez nem Szeged, és az előbbi felsorolásnak már csak a töredéke van meg, az is módosult. Fiatal vagyok, egészséges, vannak terveim? tudom, mit akarok? van elég időm?

"Háát, nem tudom ..."

Menzel könyve nagy kedvencem, és gyakran idézem is. (Ld.  fenn!) És valóban így van, egyszerűen nem tudom mostanában úgy beosztani az időm, hogy mindenre jusson.
Viszont már tudom, hogy miért nem fogja az internet felváltani a nyomtatott könyvet. :o) Ajándékba megkaptam a Millennium trilógia első kötetét, és felettébb izgatott, hogy mi lehet a következő kettőben. Meg is találtam a neten (spóroltam legalább 7000 Ft-ot),és több délutánt, estét töltöttem a gép előtt. Valamelyik éjszaka aztán majdnem megütött a guta, hogy már csak 80 oldal van, de már muszáj lefeküdni, mert 5-kor csörög az óra, és lesz egy csomó órám, meg az érettségi dolgozatok, ... és ha nyomtava lenne, simán elolvasnám még elalvás előtt. (Pontosabban addig nem aludnék el, amíg ...) És hogy másnap 6-ig várnom kell a folytatásra, az meg egyenesen felháborított.  Közben meg  elmerevedett a nyakam, elzsibbadt az összes lábam és fájt a hátam... Szóval én a nyomtatott könyvre szavazok. (Az eKönyvet még nem próbáltam. Hát, nem tudom ... Annyira gyorsan változik a világ.)
Egy kicsit horgoltam is.

A majmot ajándékba szánom egy kisfiúnak, de J szerint bánjak óvatosan vele, mert hátha félre értik. Szerintetek? A csíkos izé meg nem a vízipók, hanem egy a tavalyiakhoz hasonló béka lenne, de nem volt zöld fonalam. Még próbálkozom másik csíkos békával is, hátha az jobb lesz. Ha sikerül, bejegyeztetjük, mint új fajt. :o)
A hét legfontosabb feladata az volt, hogy eltüntettük a lépcsőházból az összes virágot, mert a katasztrófaoltóság és tűzvédelem ezt parancsolta. Szegény muskátlik, mintha tudták volna mostoha sorsukat, úgy virágoztak, mint még soha. Most aztán szép kopár, rideg, koszos a lépcsőház.
Szerintetek a feketerigók olyanok lesznek, mint a galambok? Lusták, kövérek és pofátlanok. Most még az utóbbi két jelző nem áll. Tegnap egy nekifutásból felugrott, hogy elkapjon egy legyet (vagy valami hasonlót), elvétette, és letottyant. Eszébe nem jutott, hogy repülhetne is. :o))
Ma jöttem rá, hogy vagy 6 érettségi dolgozatot még egyszer sem olvastam el :o(, míg néhányat már sokszor :o).  Hát, nem tudom ... Annyit gyakoroltuk az összehasonlító verselemzést, hogy szinte mindenki ezt a két rémes karcolatot választotta.  Unom Steinmann grófnőt, aki "maga köré csavarta a tanárt."  Viszont nagyon érdekesek a dogák befejezései. Na, azokért érdemes végigolvasni a sok csacskaságot. Nem lenne egyszerűbb azzal kezdeni?

Éééés

 Hű, de régen volt április 9. Azóta volt kis verseny, nagy verseny, még nagyobb verseny, jubileum, öregdiákok, gálaműsor, születésnap, szünet, szünetebb, hideg, meleg, ijedelem, megnyugvás... elfáradtam.
Szóval mindenféle izgalmas történt, persze nem tudtam eléggé megülni a fenekemen ennek következtében a szombatot teljes egészében átaludtam. Előtte nem nagyon horgoltam, csak egy terítőt körbe - de erről nincs kép (J-nak tetszett, és elkérte - örültem.), meg mondtam is már, hogy ez valami lélekölő mutatvány. De majd készítek másikterítőt. :o)
Igazából azzal akartam kezdeni, hogy most már tényleg híres vagyok, mint Rejtő postása, akit Fülig Jimmy megrúgott. Rólam is jelent meg cikk az Orvosi Hetilapban. Mondta a doktor, hogy nem készült rólam a vizsgált időszakban kép (De kár!!!), így más fotóját használták fel. Nézem a képet, "hát csípje meg a kánya! Bár e helyt egy bassza meg hazafiasan belesimulna a környezetbe" (Nem én mondom, Esterházy), pont úgy néz ki a két mancs és az orca is, mint amilyen az enyém. Akár lehettem volna modell is. Pedig a laborom teljesen normális. De a nyavalya ll ezek szerint aktív. Illetve az van a cikkben, hogy napsütésnek kitett terülteken jelenhet meg a gyulladás. Szóval kell egy nagy karimájú kalap és egy csipkekesztyű, mint gyerekkoromban a 6-oson a jobb körökből származó hölgyeknek volt. Én meg egészen eddig azt hittem, azért hordanak kesztyűt, hogy ne kelljen fogdosniuk akárki után a kapaszkodót! Aztán egy fenét!
Lassan visszatér a horgolókedvem.
Elkészült a szezon vélhetőleg utolsó baglya.

 

Aztán készült egy elég jó maci. Persze a választott fonál  menet közben elfogyott, és hasonlót sem találtam, de úgy vélem, jól áll neki a fehér szőrös láb. :o))

 

És ma a lépcsőházat is megörökítettem.

 

 Utoljára virágosan.

 

És ezeket akkor most kidobjuk.

De idétlen ez az új blogger. Vagy csak én vagyok már vén, és ragaszkodom a megszokotthoz?