"Az angyali seregek"

Már 12-en vannak, ez akár seregnek is nevezhető. Kevesebbnek tűnik, de az egyik elbújt a gyertyás mögé. A glória elég érdekes, néha nővérfityula, néha kalapkarima, de így aranyosak. És már csak néhány kell belőlük.
Megvolt az adventi műsor, nagyon jól sikerült. Persze, azt mondják, ha kaotikus a főpróba, sikeres az előadás... és ez most is bejött. Úgy gondolom, a vendégek sok-sok élménnyel, mély gondolatokkal gazdagabban mehettek haza, és ez nagy ajándék. Minden évben elcsodálkozom, mennyi tehetséges gyerek van. Milyen kár, hogy a nagy hajszában legtöbbször nem vesszük észre, elmegyünk mellette. Pedig az iskolának egyik nagyon fontos feladata volna, hogy engedjük kibontakozni a tehetségeket. Ehelyett mi van? Sok stresszes, frusztrált gyerek, akiből 2-3 év alatt kiirtjuk a természetes kíváncsiságot, az őszinteséget és a nyíltságot. Pedig szinte minden egészséges lelkű gyerek várja, hogy végre iskolás lehessen, hogy tanulhasson. Miért változik meg ez olyan hamar? Leszoktatjuk őket a gondolkodásról, elbizonytalanítjuk őket, minél nagyobb birka annál jobban kezelhető. Minden szinten. Pedig mennyire szükség lenne önállóan gondolkodó, dönteni képes, kreatív felnőttekre.
Eléggé eltértem a karácsony szellemétől, pedig más hangulatot kellene teremtenem. MAgmban is.
Reggel itt nagyon lélekemelő beírást olvastam. Milyen jó lenne, ha ezek a gondolatok irányítanánk a hétköznapjainkat. Vagy ha ez lehetetlen, legalább az ünnepeket.

Játszanék

Ezt a szépséget hirdette meg Sabee itt. Még szép, hogy jelentkezem a játékra. Mindig elgyengülök, ha papírbolt közelébe érek. :o)) Akkor hogy hagyhatnám ki ezt az esélyt ?

"Hát nem tudom"

Vagy túl közel van, vagy túl világos a háttér , vagy még nem volt elég sötét, de nem olyan szép, mint ez:
Úgy tűnik, a megvilágításnak is külön művészete van. Mindegy, szerintem így is gyönyörű. :o))))
Ahama, köszi a szervezést! Jó ötlet volt. :o)))

Itt járt a Jézuska:o)

Csak postás képében. És gyönyörű ajándékokat hozott nekem H.Era álnéven. :o) Álomszép kendő és gyönyörű ablakkép. És csuda jó ötletek vannak Era honlapján az ablakképhez. Alig várom, hogy szürküljön, és kipróbáljam, hogy mutat. De előtte még el kell mennem adventi műsorra. Addigra biztos feltöltődik a fényképezőgép is, és tudok olyan képet is csinálni, ami varázslatos.
Kedves Era, itt is köszönetet mondok, és békés karácsonyt kívánok.

Karácsonyi húzogatós

Megérkezett elihez az ajándékom. :o) Egy kicsit aggódtam, hogy elkóborol valahová, mert már több, mint egy hete feladtam. De mind egy szálig megvolt. Láttam, mert lefényképezte.:o) A cicákat egy kicsit megviselte a bezártság, de majd a szabadban összeszedik magukat. :o)
A tegnapi nap úgy hatott rám, hogy délután eldőltem, és reggelig csak néha éreztem fel. Így az angyalok serege még mindig csak 7,5 tagból áll. Hiányzik még... legalább ennyi. :o( Pedig már nem szórakoztatnak annyira. Most leginkább elefántot szeretnék látni. Vagy zsiráfot. Esetleg egy sünt.
Kaptam közben díjat is, nagyon-nagyon köszönöm Krisztának, hogy megint gondolt rám, de azt hiszem, erre a díjra méltatlan vagyok. És Zsuzsinak volt egy kiváló ötlete . Éltem is az ajánlattal, és felfedeztem egy másik Krisztát. :o) Nagyon szép képei vannak, és amint kiderült, jó ötletei is, ha a csokiról van szó. :o)
Ja, és valamelyik este gyártottam só-liszt figurákat, de még nem vettem rá magam, hogy kisüssem őket, és nem kerestem meg a lapmágnest, hogy hűtőmágnessé váljanak. De majd mindenre sor kerül. Biztos.

"Mesebeli álom"?

A tegnapi havazás egy kissé megriasztott. Neki is álltam gyorsan egy kesztyűfélét alkotni, hogy ne fagyjon hozzá a kezem a kormányhoz. Gyönyörű, csipkés, és lefagytak az ujjbegyeim. :o))
Mióta nyavalyás vagyok többszörösen nem tudok örülni a szépséges havazásnak. Azelőtt hatalmasakat tudtam/tudtunk sétálni a hóesésben. Ma már inkább csak félek tőle.
Ezt a mait is szívesebben vettem volna a téli szünetben. Szegény kölkök évek óta nem szánkózhattak egy jót.
Keresgéltem a neten egy Cseh Tamás-dalt (Ne búsulj, Mary), de nincs. Vagy csak béna vagyok. :o(

Manóék

Manófalvi Manónak bátyja született. Egyesek szerint nővére. Az eredeti egy nagy gyereké lett, az újat egy kicsinek szánom. Most látom, még nincs bojt a sapkáján. Ezt sürgősen pótoljuk, és akkor lehet szálanként kihúzogatni. :o) Fejlődik a finommozgás. Jó, jó. Persze, hogy úgy csinálom majd meg, hogy ne ehesse meg.
Készülnek az angyalkák is, bár még seregnek nem lehet nevezni őket. Lassan körvonalazódik, hogy lehet egyszerűsíteni a szárnyalásukat. És némileg orcátlanok. De ahhoz, hogy ez megváltozzék, sok-sok tűbe fűzésre van szükség, ahhoz meg töretlen lelki erőre. De hát... Reggel abbahagytama munkám, mert nem láttam olvasni. :o( (A horgoláshoz kevesebbet kell látni. :o) )
Hát igen, velük még sok munka lesz.

majdnemmaci

Újabb félénk kísérletet tettem medvék létrehozására, és megint nem találtam elég jónak a produktumot, hogy maciként fejezzem be. De már közelít: koalának elmegy. :o)

Édes élet

Sajnos nem az enyém.
Először egy nem saját munkát szeretnék bemutatni, mert annyira tökéletes. A kép nem sikerült túl jól, de szaloncukor kidolgozása igen. Ehetetlen, csak a szemet gyönyörködteti, de azt nagyon. A kolléganőm készítette, Mikire meglepetésként, és nagyon örültünk neki! Egyszer csak megtanulok majd varrni, és én is csinálok ilyen szépségeket!!!

A héten csokoládégyárrá alakult a konyha. Tavaly egy hosszabb kényszerpihenő miatt nem nagyon volt módom karácsonyi ajándékok beszerzésre, viszont időm itthon annyi volt, mint a pelyva, és még a gasztroblogokra is rákaptam, hát eldöntöttem, hogy valami saját készítést kap mindenki. Volt egy elvetélt kísérletem terítőhorgolásra. (Elsőnek nem lett azért olyan rossz, és volt akinek tetszett. :o)) Kép nincs.) Aztán megtaláltam vajaspánkónál a tökéletes bobnonreceptet, és több tonnával készítettem, mert mire csomagolásra került volna a sor, valahogy elfogytak. :o) Én csak egyet kóstoltam belőle, tehát nem vagyok mérvadó kritikus, de valószínűleg nem lehetett rossz. :o)
Mostanra 120 darab készült el belőel, de a fele már elkelt. :o)

Stresszmentes övezet

Elég nyűgös voltam délután, amikor hazaértem, több dolog felbosszantott, bántott, elszomorított,...nyomasztott. Ilyenkor két megoldás van: vagy alszom és utána használhatatlan vagyok, vagy alkotok valamit. Most ez utóbbit választottam, várt rám egy félkész pingvin. A múltkori piros mást választott, és nem szeretném, hogy a barátnőm pingvintelen maradjon. Talán a kékkel több sikerünk lesz.
Aztán jöttek az angyalok. Legalább annyi kellene, ahány Miki kószált erre a minap, de ebből a fajtából nem hiszem, hogy sikerül. A szárnyuk kétszer annyi ideig készül, mit az angyal többi része. Valami egyszerűbb kellene. No, majd töprengek még rajta.
Végül csak úgy.... Ez szegény nagyon összekevert valamit. :o)