Fél + fél

Bár matematikai képtelenségnek tetszik, mégsem egy egész. Íme:

Czuki kesztyűje megihletett. Ráadásul a receptjét a leírását is megadta - mivel elkértem. No, ez már kihívás volt. Mindig riasztott az a rémesen sok tű, de egyszer csak bele kell vágni. Szóval beruháztam egy adag harisnyakötőtűre.  Csak itthon láttam, hogy két méret kellene belőle. De annyit nem áldozok rá, az már biztos! Szóval elkezdetem. Volt itthon 20 dkg lidlis harisnyafonál, amit azért vettem meg, mert 500 Ft volt az egész. No, kísérletezni ez is jó. És felderengett egy kép az elmémben, hogy egyszer harisnyatűk is voltak akciósak, és akkor azt képzeltem, hogy majd egyszer én ... De aztán mégsem. (Még hogy időskori demencia!!) Szóval nagy keresés, és lám, meglettek! Sőt, méretben is megfelelőek. Hurrá! Kötöttem, kötöttem, fejtettem, fejtettem, de viszonylag rövid idő alatt (egy délután) kész volt a balos. Vagy a jobbos. Gondoltam is, hogy itt megállok, hiszen kiderült, hogy tudok ilyet csinálni (hiszen csak ki akartam próbálni a sok tűt) - pedig minta alapján dolgoztam, és csak egy egészen keveset mentem a saját fejem után. És  majd felváltva hordom - attól függően, melyik kezem fázik jobban. Vagy párosítom a piros félpárral. (Tavaly az egész város tűvé tettem egyujjas kesztyű után, de ilyet nem gyártanak. Végül egy kínaiban találtam 3 párat gyerekméretben, de jó volt rám: egy pirosat és két lehetetlen halványzöldet(150 Ft volt párja!) Na, melyiknek a felét hagytam el? )

Végül győzött a józan ész. Vagy a konvencionalizmus. És nekiláttam a párjának. Harry Potter alatt ennyi lett kész. Vajon ma mit játszanak este?

Gasztro:

Gerslit főztem, ledaráltam, összekevertem kukoricaliszttel, kiolajoztott formába tettem, sütőben fél órát sütöttem (ja, sót is tettem bele), finom lett. Kiütéses lettem tőle. Vajon milyen üzemben csomagolták?