2012. november 13., kedd

Boldog, szomorú



Van már kenyerem, borom* is van,
van gyermekem és feleségem.
Szívem minek is szomorítsam?
Van mindig elég eleségem.
(Bort J hozott Tokajból, finom volt, de már alig van belőle, feleségre pedig a dolgok jelenlegi állása mellett nincs szükségem. De ki tudja,még sok minden lehet... :o) az állítás többi része pedig egyelőre igaz. Majd ha januárban  ...)
Addig-addig kísérleteztem, hogy sikerült az abszolút mentes kenyeret előállítani. Se liszt, se élesztő, se tej, se cukor. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk. Lapos, morzsálódik, nagyon rossz, de kenyér!


Ami van benne: rozsliszt, vagy zabliszt (kb 40 dkg) egy fél dl olaj, egy dl víz (kb) egy fél doboz zab- vagy rizstejszín,  és egy evőkanál szódabikarbóna. Ja, és só. Egy kávéskanál kb. Kenyérsütőbe a cuccot, és aztán kis őzgerinc formában kisütni. Lehet a kenyérsütőben is hagyni, de a keverőlapát körül akkora barlang keletkezett, hogy váram, majdcsak beleköltözik valami  denevér. De előbb elfogyott, mint hogy felfedezték volna. Nem így a cinkék a kendermagot az erkélyen. :o))) Jönnek lopkodni, és derül a szívem.
És hogy valamit a  jó hírekről: (copyright by Grecsó K.) befejeztem a kesztyű párját. Elég lassan készült, de megvan. Nem lehet folyton kötni. Lassan-lassan készül az x. kendő is. Mire eljön a leendő gazda (egy-két év ), elkészül az is. Mostanában hóemberkéket gyártok, majd bemutatkoznak ők is. Vissza a kezdetekhez. :o)
A Tescóban volt pöttyös bögre!!!

2 megjegyzés:

  1. Hú, miért eszel ilyesmit? Gluténérzékenység?

    VálaszTörlés
  2. Mindenérzékenység. Írtam Neked mailt. megkaptad?

    VálaszTörlés