2017. január 23., hétfő

Január

Január, január
Mindig hócsizmában jár
Jégbajusza, jégkabátja
Zúzmara a jóbarátja.

Január, január
Palotája nyitva áll.
Jégtükörű padlóján
Korcsolyázik fiú, lány.
Áll a tánc, áll a bál
Kicsi szánkó csengve száll
Meg sem áll tán tavaszig
Mindaddig, míg havazik. 
 
Ez járt az eszemben, amikor kinéztem. Szállingózott a hó. A képen ez nem nagyon látszik.  Jó régi vers, jó régi életérzés. Hol van ez már! A minap a hó pont addig tartott, amíg a kölkök iskolában voltak. Mondtuk is, ha valamelyik szülőnek van esze, otthon tartja a gyereket, és szánkóznak egyet. Én meg ismét itthon, de nem a jól megérdemelt pihenésemet töltöm, hanem a múlt heti jégverem - hőguta váltogatás ártott meg. Így itthon szórakozom. Beneveztem egy képszerkesztő tanfolyamra, azokkal szórakozom - sajnos olyan vagyok, mint a kölkök, ha nem kérik számon, magamtól nem csinálom meg. Így mégis csak hajt a  ... nem is tudom, mi. De valami arra késztet, hogy megcsináljam a "házit". Szóval képeket macerálok, aztán örülök neki. :o) És olykor olvasok, meg horgolok, meg sok-sok filmet nézek - ékes német nyelven.
 Horgoltam egy kendőt. Íme:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése