Szóval kegyetlenül elkapott egy vírus - holott rengeteg dolgom lett volna a suliban. De idejében eszembe jutott rég elhunyt öreg barátnőm bölcs mondása: "A temetők tele vannak pótolhatatlan emberekkel." Hát hol vagyok én pótolhatatlan!!?? Naná, hogy itthon és magamnak. Különben is, jobb ha elkezdek vigyázni magamra. Szóval nem nagyon szorgalmaztam, hogy ma már mehessek suliba - igaz, még nem is vagyok teljesen rendben. De van még 2 nap. Meg 30x dolgozat. Valahogy 39 fokos lázban égve nem igazán izgatott, mi lesz szegény Gélyi János lovaival. Meg már különben is ismertem a sztorit. De azért hétfőig átrágom magam rajtuk - akárhogy is.
Amikor már nem akartam folyton összeesni, ha felkeltem, horgolgattam is. Próbálkozom az ideális csibékkel az őrült madarak folytatásaként:
Ja, ez az utóbbi inkább kacsa. talán.ÉS már az előző bejegyzésben is benne voltak. De sebaj, ismétlés ... és legalább úgy látszik, milyen szorgalmas is voltam.
Aztán kergettem a boldogság kék madarát:
Meg a boldogság kék elefántját:
És végül megpróbálkoztam Hófehérkével és a hét nyúllal. Csak a lány inkább Ferdeszáj, és a hét meg csak öt, és nem nyúl, hanem:
De még nem jött el az idejük. "különféle jerekekkel kísérletezünk", illetve én, és nem csak jerekekkkel.
Minden jót kívánok sok szeretettel! :)
VálaszTörlés