Egyszerűen nem tudom megunni. Ahogy Puskin nyomán csengenek-bonganak a verssorok, és ahogy Mácsai eljátssza az összes szerepet, Andristól a Piros Vödrön keresztül Emil bácsiig ..... Mindenkinek csak ajánlani tudom, nemcsak gyerekeknek. Sőt, a felnőttek biztosan jobban veszik az akadályolkat, ami az utalások felismerését illeti.
Készítmények alig vannak, a hét annyira zsúfolt volt, hogy mire tűhöz jutottam, már nem volt kedvem, ötletem szinte semmihez. Így esett, hogy az előző bejegyzésben megígért ajándékok is nagyon nehezen készültek el. De a jövő héten célba érnek, az biztos. Belekezdtem egy "lambadás" nyúlba, ő azért kész van.
És mivel az első lábához rossz fonalat választottam, illetve túl nagyra sikerült, lett belőle egy elég züllött kinézetű angyal.
(Úgy tűnik, az angyalokkal nem járok sikerrel az idén. :o)) )
És ő: És lássunk egy gyöngyszemet Dani új könyvéből:
Firtatgató /ha nem tudjuk, miért nyí a baba, ezt kell neki mondogatni/
Kisbaba, mi a stájsz?
Mi miatt kiabálsz?
Mi miatt kiabálsz?
Mi a nagy helyzet?
Szomjadat jelzed?
Szomjadat jelzed?
Hogy állnak a dolgok?
Nem vagy boldog?
Nem vagy boldog?
Mi a probléma?
Uncsi a téma?
Uncsi a téma?
A nyakadon mi a kolonc?
Szeparációsan szorongsz?
Szeparációsan szorongsz?
Mi a szitu? Na mesélj!
Elalvásra van esély?
Elalvásra van esély?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése