Borongtam megint, de csak mert rémesen sok volt nekem az elmúlt időszak. Betegen kezdtem, és közben hajtottam, mint ha egészséges lennék. OKTV-zők, versenyek, műsorok... annyira kell, hogy elhiggyem, érek annyit, mint akinek nincs semmi baja!
Viszont délutánra rémesen elfáradok. Szerencsére a felújítás hatása még érződik, minden ragyog (és FlyLady is nap, mint nap meglátogat), Laci bácsit pedig meg meghívtam, főzzön helyettem. TJ szerint jó ételeket készít, amíg tele a tál, maradhat. Én meg ... répa, krumpli, borsó, rizs... és még répa is. :o( Országomat egy libacombért! (De csak, ha nem leszek utána teli kiütéssel.) Tudjátok, így a második év végén, milyen undorító tud lenni egy szelet puffasztott rizs?
Szóval még mindig nincs helyén a fonál. Készült néhány elkésett angyal, de hát olyan volt itt tucatjával.
Nem horgolok, többet olvasok, vagy csak nézem a fényeket. (Karácsonyi pakolászás közben találtam két láda gyertyát - lehet, nem kellene két végükön égetnem, hátha hamarosan szükség lesz rájuk, de nem akarok törődni a holnapokkal.) Mostanában megragadóak a fények. Pl. tegnap hajnali 3-kor valami hihetetlen fényességre ébredtem, és nem a telihold volt. Gondoltam, valami azonosítatlan fényes tárgy szállt le a szemközti 10 emeletes tetejére, és az árasztja magából a fényt - esetleg tündér...? Ámulattal figyeltem, és vártam a csodát, ám a fény egyszer csak a nagy fény eltűnt, és két kis kékes pont villódzott még egy darabig - a szerelők fejlámpája, amint lemásztak a tetőről.
Viszont ez az az idő , amikor belefeledkezhetünk a fények játékába. Legyen az este (karácsony) vagy délután (ma). Az utolsó képen pedig a délutáni havazást kaptam el. Ami a kép közepén halovány sárga pöttyökként mutatkozik, az egy teljes pompájában ékeskedő
Kedves Eta, nagyon sokszor gondolok rá, ha írni nem is írok. Kár, hogy nem hallható a gondolat. Kitartás.:)A blogon meg mindig örömmel olvasom az újabb bejegyzéseid. A fényeket én is nagyon szeretem, főleg a tűz fényét. Mindig valami különös van benne, de kicsit szomorkás is.
VálaszTörlésOlvaslak, és várom a következőt is.!
VálaszTörlésÉpp mostanában gondoltam Rád, egyrészt hiányoznak az írásaid, másrészt a horgolt távirányítótartód,adott ötletet a horgolt hajkefetartómhoz, ami a következő munkám lesz, mert szükség van rá. :)
VálaszTörlésSzóval ne add fel! Várunk Téged.