117 kocka

A horgo-blogos feladat valami szögletes alkotása volt. Leánykám rendelt egy topot az idei nyárra is, és találtam egy mintát, ami a fenti négyzeekből áll(t volna), de a leírást egy kissé elrontották, mert azt állították, hogy 64 kockából megvan az egész. Gyanítottam, hogy valami nem stimmel, de belevágtam. Úgy 12 után szöget ütött a fejembe, ha 64 kocka az egész, és 52+2x1/2 az eleje, mekkora lehet a háta. Számoltam, osztottam, szoroztam (még jó, hogy lerajzolták), oszt kijött 117. Háááááát, annyit még akkor se tudnék megcsinálni 2 hét alatt, ha minden rendben lenne, de hát itt volt még a műtét is. Így aztán egyre zsugorodtak a tervek. Míg végül az utolsó szakaszban a kész kockák visszafejtéséből lett kerete a kis táskának. :o) A cipzáron egy aranyhalacska lóg, füle meg valami "gurtni", amire egy láncszemsort varrtam. És akinek odaadtam, nagyon örült neki. :o)) Volt benne telefontok és neszesszer is.
Ma szekrényeket pakoltam. Összeszedtem 5 szatyor ruhát, meg egy nagy táska ágyneműt, abroszt, törölközőt.( És ugyanúgy vagyok, mint amikor a könyvespolcról elajándékoztam két sorozat lexikont, meg egy halom regényt: meg sem látszik, hogy kevesebb csetresz van.) A házidoki és az asszisztense a múlt héten Felsőzsolcán segített, tegnap elmesélték, miket tapasztaltak. Elsírtam magam a hallottakon. Péntekre szereztek egy teherautót, és gyűjtenek mindent: ruhát, tisztítószert, élelmiszert, kisgépeket... és közvetlenül azoknak viszik el, akikről tudják, hogy bajban vannak. Azt mondják, az elöntött bár épen maradt házakban sem lehet semmit megmenteni, mert mindenbe beleette magát a fekália szaga, ami kimoshatatlan. Holnap folytatom a rámolást. A kisszobába már nem nagyon lehet bemenni, szerencsére használaton kívül lehet helyezni.