2013. szeptember 29., vasárnap

Még megvagyok

Még megvagyok, de a suli kezdete nagyon kaotikus volt, a meddig kell maradni sem volt világos, szóval nem sok kedvem volt írni. Meg góckutatásra is jártam - nincs olyan gyulladásom, ami indokolná a kiütéseket. Közben Altair Jetije, aki megkérdezte, milyen gyógyszereket szedek, úgy vélte a Hypothiazid nevű méregtől lehet. Azt gyorsan abbahagytam. ( Csak hogy jellemezzem a magyar egészségügyet: az elmúlt 4 évben, mióta ezeket szedem, legalább 6 orvosnak mondtam el, miket szedek)( szedem, szedek, szedem, szedem van másik szó erre?) Már egy hónapja nem szedem,  egyre kevesebb kiütésem van, és nem olyan randák. Egy doki szerint, akivel megcsináltattam egy 64 elemes ételallergia-tesztet - nem mutatott ki,csak a diófélékre allergiát - szóval szerinte a szervezetem sokáig "emlékezni fog" arra, ami ellenállást váltott ki belőle. Így hát holnap még nem eszem grillcsirkét. Sőt a levesben főtt állat porcait sem. Fene a gusztusom! Azt szeretem a legjobban. Annál is inkább, mert a tegnapi kajába tettem egy fél padlizsánt, és vannak kiütésecskéim.
Azt hittem, lefényképeztem az ebédet, de nem találom. Kár, mert hihetetlenül szép színe is volt.
Na, mindegy, azért elmesélem.
 Szóval egy csomag újhagyma, 3 bébicékla, egy cukkini, egy fél padlizsán, egy nyamvadt édesburgonya,  volt egy csenevész édeskömény s a hűtőben, no ezeket olíván jól megpároltam, só, borsika, fehér bors került bele - és mivel eléggé elsóztam, reszeltem bele egy kis krumplit. Mikor kész lett ment bele egy zabtejszín és egy lime. Nagyon kellemes savanykás íze lett, de mivel borsot már jó ideje nem ettem, túl intenzívnek tűnt a jelenléte. Köles volt a köret. A céklától nagyon szép színe lett.
Nagyon ízlett - főleg mert valami nyavalya folytán egy hétig kajára nézni sem bírtam. Főtt krumpli, rizstésztaleves - ez volt 5 napig a menü, előtte 2-ig meg mindegy, mert semmi nem maradt meg bennem.
És mivel napokig az ágyat nyomtam, és vacogtam, a tegnapi napsütés kicsábított a szabadba. Szinte egész délután az erkélyen nyaraltam. Élveztem a pompás látványt. Le is fényképeztem, csak úgy magamnak, hogy télen legyen miben gyönyörködni. Ezek a szerencsétlenek a rémes vízpazarlás ellenére (reggel, este kaptak inni) csak kornyadoztak. Most kezdenek élni. Sajnálatos, hogy néhány héten vagy lehet, hogy csak napon belül elfagy mind. A legnagyobb meglepetés a fekete petúniák burjánzása.  Mindig elhatározom, hogy legközelebb csak fehér petúniát veszek, mert az annyira virágzik, hogy lentről is látszik, meg napvirágot, mert az meg szépséges sárga. Vannak persze fűszernövények is, azok maradhatnak. Ésremélem, a 6 levendula sem hal meg télen. Sajnos nem tudom egy képbe szerkeszteni őket, így jó sok helyet foglalnak, de nem baj. (Meg kéne tanulni egy halom dolgot, de senkinek nincs türelme, szépen lassan elmagyarázni, ha meg idekatt-odakatt, azt úgysem jegyzem meg.:o( )















És hogy mit csináltam az erkélyen.Ezt:

2013. szeptember 3., kedd

Vegán rakott krumpli

 Túl nagy aktivitással nem dicsekedhetem, egy sbs-be kezdtem bele, de 50 cm-nél rájöttem, hogy vastagabb tűvel kellene horgolni, mert így túl merev. Tehát Pénelopé-effektus. De már ismét megvan vagy 15 cm, és tényleg puhább a 4,5-ös  tűvel.
4 napja A padlás-t nézem a youtube-on, az eredeti szereposztással. "a la recherche du temps perdu". Néha bőgök. Most is.
A suliról egyelőre semmit. Pudding.
 Jut eszembe evés. Majd megvesztem a hétvégén, amikor rakott krumplit készítettem, és jött az ő illata bele az orromba.Kitaláltam, hogy én is akarok ilyet. tehát elkészült a  vegán rakott krumpli  :o)  Egy jénait kiolajoztam, bele jött egy réteg karikázott krumplit. Rá egy réteg párolt hagymával zöldborsó, (és mindenféle fűszernövénnyel, ami csak nő az erkélyen)., erre egy adag megpárolt, jól megfokhagymázott leveles spenót.Újabb réteg krumpli, rizstejszín és egy kevés apróra vágott szalonna (elmaradhatatlan.). Nem tom milyen lesz. Végtére is a borsó íze egy kicsit hasonlít a tojáséra, a fokhagymás spenót meg mintha jó kis gyulai lenne :o))). Majd meglátom.


Most látom, hogy az ott zabtejszín, de alezanc - ahogy a nagymamám mondotta volt. (Alles eins - ahogy vén fejjel megfejtettem. ) Egy kicsit sok lett benne a bazsalikom. :o)
Azért ezt belinkelem. Sajnos így lesz. És nem  "tartjuk a markunkat", meg majd "hozzászokunk, hogy a pénzért meg kell dolgozni."  Eddig is megdolgoztunk. A többség legalább is.  Különben csupa írástudatlan idióta ülne a parlamentben. Is.
Mellesleg tegnap meg ma már 15 órát töltöttem a suliban munkával (tanmenetek, játék kitalálása,a 7.-esek  fogalmazásainak átolvasása (még nem jegyre természetesen, csak Levél a búcsúzó Vakáció barátunkhoz. Ennek a mintájára.
Balogh József: Kedves Vakáció barátom!

Komolyan mondom, szégyellhetnéd magad.
Június közepén mellém szegődtél, barátokká fogadtuk egymást,
S lám: két és fél hónap után megtagadsz.
Tudom, jövőre ismét eljössz, megígérted a búcsúzáskor.
Nagyon jó volt veled!
Pedig anyuék mennyire izgultak, amikor megérkeztél…
Mi lesz a gyerekkel?
Akasszunk a nyakába kulcsot? Küldjük táborról táborra,
Vagy fogadják felváltva a nagymamák?
Szóval szörnyű családi vitákat okoztál, kedves Vakáció!
Én magamban mégis nagyon örültem, mert tudtam,
Te minden gyereknek a legjobb barátja vagy…
Tanév végére bizony alaposan elfáradtunk.
S nem csak mi, de a tanáraink is.
Ők – nekem elmondta az osztályfőnököm – éppúgy várták, mint a diáksereg.
Kedves Vakáció! Tudatom veled – mindenre te sem figyelhetsz oda - ,
Az összes gond megoldódott.
A nagyik szívesen fogadták az ő aranyos csillagukat,
A szemük fényét, vagyis engem.
Képzeld, Vakáció, megtanultam úszni, úgy, hogy egyszer sem fulladtam meg.
Uralkodásod ideje alatt kiváló famászó lettem,
Bár anyuék maradi nézetei szerint:
A nagymamáék idegeire többször másztam fel…
Kedves Vakáció! Egyre bölcsülő eszemmel nagyon jól tudom,
A te időd sajnos lejárt. A naptárt pergető idő nem ismer könyörületet,
S akkora hatalmad még neked sincs, hogy legalább októberig maradhass…
Köszönöm, hogy közel 80 napig jó barátok lehettünk, s ez a lényeg!
Te most majd békésen telelj át, s az új tavaszt várd annyira, mint mi!
Drága Vakáció! A suli, az suli, író kezekre vár a kréta, a könyvek
Olvasókat remélnek, a padok elárvulnának,
S a füzetek sem akarnak üresen maradni…
Isten veled, Vakáció! Vigyázz magadra, mert tíz hónap múlva
Megint nagy szükségünk lesz rád!
Aztán majd időben küldd ám el hozzánk a kistestvéreidet:
A téli és a tavaszi szünetet! Ők is jó fejek,
De legjobb fej te maradsz mégis, Kedves Öreg Nyári Vakációt!


Aztán a típushibákból feladatlap készítése (kritikán aluli a helyesírásuk). Ma kedd van, a héten kötelezően megtartandó 26-ból 5-öt tartottam meg. Lehet számolni. Szerintem bőven meglesz a 32. Mint ahogy eddig is megvolt, csak nem kellett beszámolni róla. Most utálom is!