Képtelen

Jó ideje mondom, hogy nem lehet egy hétre előre se lehet tervezni. Megint bejött. Úgy volt, hogy egy hosszú hétvégét töltök a barátnőmnél az Alföldön igazi kertes házban, de közbejött valami nagy zűr, és nem lett belőle semmi. Így most J lakását bitorlom Pesten, és rovom az aszfaltot. De rovom. És ez megint nagy szó. Most nem sok kedvem van kultúrprogramokhoz - talán 2 hét múlva újra feljövök, és akkor tervezek valami komolyat is. Most csak megyek, és élvezem. Hogy tudok menni. Találtam a Teréz krt-on egy nagy varrógépcentrumot, és bizisten csak tűbefűzőt akartam venni. De volt egy izgi új fonaluk... és ahhoz kellett tű is, meg gombok, .... Tulajdonképpen szerencse, hogy nagyon véges a teherbíró képességem. Így csak 4 könyvet vettem, és abból csak az egyik nem papírkötésű: Az utolsó magyartanár feljegyzései. Érdekesnek ígérkezik.
És persze megjártam Debrecent. Eléggé érdekesen nézhettem ki, mert még csak nem is kezdtem bele nagyon a nyüszítésbe, máris leállították ezt a gyógyszert, és kaptam helyette azt. Ostoba szokásom, hogy elolvasom a a használati utasítást. Minden szervemre ellenjavallt, amit a szteroid már kikezdett, mellékhatása pedig homályos vagy kettős látás, illetve bőrpír és bőrviszketés lehet - többek közt. Hehe. Egy kicsit hezitáltam - mielőtt bevettem az első darabot -, de aztán úgy döntöttem, egy kis gyomorvérzés vagy veseleállás nem nagy ár azért, hogy megszűnjön ez a pokli viszketegség. Még nem szűnt... esetleg a mellékhatás?